Bár a Rosetta űrszonda leszállóegysége szerdán este elérte a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstököst, a landolás nem volt teljesen zökkenőmentes, és további problémák is várhatók.
Óriási lépést tett az emberiség szerdán kora este a világegyetem keletkezésének megismerése felé: több mint tízévnyi utazás után a Rosetta űrszonda Philae nevű egysége leszállt a 67/P Csurjumov–Geraszimenko üstökösön. Azóta kiderült, hogy a landolás egyáltalán nem volt zökkenőmentes, sőt, a szonda jövője is veszélyben lehet.
Az Európai Űrügynökség bejelentette, hogy a műszerek adatai szerint három leszállás történhetett, 16.33-kor, 18.26-kor és 18.33-kor. Ennek oka, hogy a két helyzetrögzítő horgony nem oldódott ki, és nem működött a fúvóka, amelynek a landoláskor kellett volna megakadályoznia a Philae visszapattanását a felszínről.
Az üstökösről készült első képek még nagyobb problémáról árulkodnak, a leszállóegység vagy az oldalán landolt vagy mélyedésbe esett, és egyik része árnyékban van. Ez pedig végzetes lehet, mert a Philae energiaellátását részben napenergia biztosítja.
– Ha megnézik a képeket, látszik, hogy a Philae egy kő mellett támaszkodik. Őszintén szólva ötletünk sincs, mi a pontos pozíciója, mivel nem láttuk még az összes felvételt, amit készített. Lehetséges, hogy egy barlangba szorult. Folyamatosan kapunk róla adatokat és képeket, a műszerek hibátlanul működnek – nyilatkozta Paolo Ferri, az ESA darmstadti irányítóközpontjának vezetője.
