Nyüzsögnek Oxfordban a magyar diákok

Nincs ebben semmi különös, augusztus közepéig még itthon, az Adria-parton lopom a napot, utána pedig irány London, a JP Morgan, ahol munkába állhatok – mondta kávéját kavargatva az ifjú zse­ni, aki az év diákjaként dip­lomázott a világ egyik legtekintélyesebb egyetemén.

Ilyen háttérrel természetesen a legkisebb gondot sem jelentette neki pénzügyi elemzőként álombérért elhelyezkedni a világ egyik vezető bankjánál. Pedig rivális bőven akadt. Jurén kívül, mint meséli, idén tizenhétezer ambiciózus fiatal jelentkezett nyári gyakorlatra a JP Morgannél, őt viszont a cég hívta, s egy hónap praxis után azonnal állást is kapott.      

– Oxford csodálatos hely. Úgy is mondhatnám, hogy az egyetem az egész világ, csak kicsiben. Huszonkétezren tanulnak ott minden tanévben, az én társaim száznegyven államból érkeztek. Horvátországból tízen voltunk, a térségünkből pedig a legtöbb a magyar: ha jól tudom, onnan félszázan jutottak be a „szentélybe” – fejtegeti a dalmát fiú, aki szerint a brit elitegyetemen a legkevesebb a brit hallgató, s abszolút téves a felfogás, hogy Oxfordban csak lángész tanulhat.

– Bejutni nem különösebben nehéz, feltéve, hogy van benned ambíció, szorgalom és meg tudod szervezni az életedet. Akárcsak a legtöbb külföldi egyetemre, Oxfordba és Cambridge-be is legcélszerűbb az Erasmus programban próbálkozni. Mindenki egyforma eséllyel startol, akinek pedig sikerül, nemcsak a világot ismeri meg, hanem olyan tudás birtokába is jut, amit otthon biztosan nem sajátíthat el. Az sem mellékes persze, hogy aki egy nevesebb egyetemre bejutva komolyan rászán a tanulásra négy évet, nem kell, hogy féltse a jövőjét és rettegje az állását – mondja Jure Jeric.      

Ő persze „könnyen beszél”, hisz már tizenhat évesen felfigyeltek kimagasló képességeire. Nemcsak azzal tűnt ki társai közül, hogy ötösnél gyengébb osztályzatot életében nem kapott, hanem azzal is, hogy a spliti evezősklub legnagyobb tehetsége volt, országos díjakat besöprő iskolaújságot talált ki és a zágrábi rádió is mindenáron ösztöndíjasává akarta beszervezni, mert a főszerkesztő szerint a spliti tininél tehetségesebb újságírót nem szült Horvátország. Ő azonban mást akart, és jól tette.

Még nem volt tizenhét, amikor bejutott az angliai Warwick Egyetemre, két évvel később pedig már oxfordi diák volt. – Ez nem olcsó mulatság még gazdag családoknak sem, ám nekem szerencsém volt. Nyilván nem ok nélkül, de az egyetem javaslatára megkaptam a teljes összegű Michael Wills ösztöndíjat, ami évente harmincötezer font (nagyjából tizenhárommillió forint), amiből simán ki lehet jönni, sőt szórakozni és utaz­gatni is.

Most, hogy a diploma már megvan, az egyetem felajánlotta Jurének, hogy maradjon kutató Oxfordban, de számára a globális igazgatás és a diplomácia területe – aminek szakértője lett – jóval izgalmasabb a tudományos munkánál. – A JP Morgan szerződése természetesen óriási megtiszteltetés, de pár évnél tovább aligha maradok ott. Utazni fogok és más országokban is dolgozni. Így látom értelmét szerezni mindannak, amivel az elitegyetem felvértezett – mondja a fiatalember, s csak mosolyog a felvetésen, hogy hazájában is lenne munka számára.

– Egyszer talán, sok-sok év múlva, de egyelőre nem hiszem, hogy nyaraláson kívül másért is hazajöjjek. Nem azért, mert nem szeretem Horvátországot, hanem mert így hozta a sors. Nem csak én, a velem együtt végzettek szinte kivétel nélkül hazájuktól távol kívánnak boldogulni. Ez is Oxford öröksége… 

Róna tanít

Jelen pillanatban Oxford legismertebb magyarja Róna Péter közgazdász, az egyetem tanára. „Elődei” közül a legnevesebb honfitársunk kétségkívül Horthy Miklós unokája, Horthy István volt, aki Oxfordban szerzett mérnöki oklevelet. Az elmúlt években egyébként több mint duplájára nőtt a nagy-britanniai egyetemekre, főiskolákra felvételiző magyar diákok szá­ma, noha így sem jelentkeznek tömegével a szigetország felsőoktatási intézményeibe.

Az Egyesült Királyság Magyar Diákszövetségének tavalyi adatai szerint 2008-ban 310-en felvételiztek Magyarországról, és 192-en jutottak be, 2012-ben azonban már 519-en jelentkeztek valamelyik brit egyetemre vagy főiskolára és 329-en kezdték meg tanulmányaikat. A felvételizők száma tavaly ugrott meg igazán: 719-en adták be jelentkezésüket.