Okos a polip, akár a csimpánz

„A polip a leghülyébb állat” – írta anno a görög filozófus, Arisztotelész, de minden bizonnyal hatalmasat tévedett. A polipok ugyanis értelmes lények. Arisztotelész persze arra gondolt, hogy elég csak a kezünkkel inteni nekik, és engedve a kíváncsiságuknak, könnyedén meg tudjuk őket fogni. A polipoknak azonban ugyanúgy van agyuk, mint az embereknek, csakhogy ők a karjaikban is hordják – így mindegyik „csápjuknak” külön tudata van.

A tudósok sok időt töltöttek azzal, hogy kapcsolatot találjanak köztünk és legközelebbi rokonaink, a majmok között, nem beszélve a többi távoli rokon emlőssel, például a delfinnel. A roppant intelligens polipokat azonban sokáig hanyagolta a tudomány, ami valahol érthető, hiszen legutolsó, a lábasfejűekkel közös ősünk körülbelül 800 millió évvel ezelőtt élt.

Máig vita tárgya például az agyuk mérete: a szakemberek körülbelül 100-500 millió agysejtet becsülnek, de azzal mindegyikük egyetért, hogy ezeknek több mint a fele a polipok nyolc karjában található. Az embernek ezzel szemben körülbelül 85 milliárd neuronja van a koponyáján belül.

Bámulatos a polip alkalmazkodóképessége is: a bőre színét is változtatni tudja a környezethez idomulva, sőt, még a bőrfelületét is olyanná tudja változtatni, mint a környezet egyenetlenségei. Különleges szeme helyzetét is képes változtatni, hogy jobban lásson. Mostanra az is kiderült, hogy a polipok rendelkeznek éntudattal, képesek arra, hogy más fajokat utánozzanak, s értelmi képességeik megközelítik a csimpánzokét.