Két év börtönt kapott az az édesanya, aki bombariadót fújt a kecskeméti Mercedes-gyárban. Beatrix belátja, hogy felelőtlenül cselekedett, de az ítéletet aránytalannak tartja. Nem ő az egyetlen, akit túlzónak tűnő szigorral büntettek.
Végigzokogta a tárgyalást M. Beatrix, ám a bíróságot nem hatották meg a 33 éves családanya könnyei. A Mercedes-gyárat kétszer bombával riogató asszonyt közveszéllyel fenyegetésért két év letöltendő börtönre ítélték nem jogerősen. Az ítéletet nemcsak a vádlott és környezete, hanem internetes fórumozók sokasága is túlzónak, aránytalanul szigorúnak véli. Beatrix egyedül a Borsnak adott interjút, mint mondja: ez a döntés az egész életét tönkreteheti.
Biztató zárkatársak
– Az az igazság, hogy még fel sem fogtam a bíró szavait – magyarázta Beatrix, akit iszonnyal tölt el, ha a rá kiszabott kétéves börtönbüntetésre gondol. – Bolond voltam, hogy anyaként nem számoltam a következményekkel. Szavakkal el sem tudom mondani, mennyire bánom a butaságomat. De nem vagyok bűnöző, soha sem vétettem a törvény ellen. Az ötéves kisfiam súlyos beteg, kéthetente asztmás rohamokkal küzd, az előzetes letartóztatásban töltött 17 napon túl egyetlen éjszakát sem voltunk még külön. Mi lesz vele, ha én börtönbe kerülök?
– Arra kérem a bíróságot, adjon nekem még egy esélyt. Egy második esély mindenkinek jár. Amikor a zárkatársaim meghallották, hogy miért kerültem közéjük, valamennyien azzal biztattak, hogy nincs miért félnem, ilyen bűncselekményért nem ültetik le az embert. Én vállalom a felelősséget, de nem hiszem, hogy a börtönben a helyem.
A harag diktált
A tárgyaláson elhangzott: a nyolc osztályt végzett, büntetlen előéletű Beatrix április 15-e óta dolgozott a kecskeméti Mercedes-gyárban. A karosszériaüzemben a szalag mellett állt. Közvetlen felettesével konfliktusai voltak. Beatrix vallomása szerint egyszer a főnöke nem vett róla tudomást, hogy mosdóba szeretne menni. Másik alkalommal a felettese azt kifogásolta, hogy Beatrix a kisfiával táppénzen volt. Mindkét összezörrenésüket egy-egy bombariadó követte.
A kárról egyébként a bíróságon sem hangzott el pontos információ, a Mercedes képviseletében jelen lévő jogász ugyanis csak annyit közölt, hogy a Btk. szerint különösen nagy értékről, vagyis 50-től 500 millió forintig terjedő kárról beszélhetünk. A gyárat a fenyegetések miatt kétszer kellett kiüríteni, kétszer kétezer embernek kellett elhagynia a területet, leállt a termelés, egy-egy műszak kiesett.
Túlzó ítélet
A Beatrixot védő dr. Kiszely Zsuzsa szerint is túlzó az ítélet:
– Egy ítélet visszatartó erejének, társadalmi üzenetének két oldalról kell érvényesülnie. A mi esetünkben, sajnos, a bíróság nem vette kellő súllyal figyelembe védencem előéletét, életkörülményeit – vélekedett az ügyvéd.
› Hol van az arányosság?
A kommentelők sokasága kifogásolja, hogy megítélésük szerint erkölcsi értelemben sokkal súlyosabb bűncselekményekért arányaiban ugyanakkora büntetés járt, mint a bombával riogatóknak. 2010-ben két év három hónap letöltendő börtönbüntetést kapott a bokszoló K. Rajmund, aki 2008-ban úgy megverte padtársát, a 18 éves Rolandot, hogy belehalt sérüléseibe. De példaként hozzák fel Gáspár Győzőt is, aki 22 millió forintos adócsalásért 1 év 8 hónap börtönt kapott, három évre felfüggesztve.
› Magyar: alma és körte
Az ismert ügyvéd, dr. Magyar György úgy vélekedik: nem szükséges, hogy a jog összekapcsolódjon a közvélemény igazságérzetével.
– Teljesen szakmaiatlan, ha összehasonlítjuk a különböző típusú bűncselekmények ügyében született ítéleteket – jelentette ki Magyar. – Ez olyan, mintha a körtét az almával hasonlítanánk össze. A bűncselekményeket a társadalomra veszélyességük alapján bünteti a Btk. A bírónak egy adott minimum és maximum határain belül kell gondolkodnia, a büntetés pedig nem csak az elkövető, hanem a társadalom számára is üzenetet hordoz. Ha pedig egy bizonyos típusú bűncselekmény elszaporodása észlelhető – ilyen egyébként a közveszéllyel fenyegetés is –, akkor az súlyosbító körülményként esik latba. Egy-egy ítélet meghozatalakor a bíróság a potenciális elkövetők kedvét is akarja szegni.
