Földi pokolba utaztak a magyar orvosok

A Fülöp-szigetekre múlt pénteken lecsapó megatájfun Tacloban városában az eddigi adatok szerint ezer ember életét oltotta ki, a Vöröskereszt úgy becsüli, hogy az ázsiai országban az áldozatok száma elérheti a tízezret. A pusztítás mértéke leírhatatlan, a helyszínen tartózkodók apokaliptikus állapotokról beszélnek.

Nincs magyar áldozat

Indonézia fővárosában, Dzsakartában működő magyar nagykövetség tájékoztatása szerint nincs hír arról, hogy magyar áldozata is lenne a Fülöp-szigeteki tájfunnak – közölte Váli Júlia, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának helyettes vezetője. Az ENSZ egyik segélykoordinátora, aki egy mentőcsapattal érkezett a helyszínre, úgy nyilatkozott, hogy utoljára a 220 ezer halálos áldozatot szedő 2004-es indiai-óceáni szökőár után látott hasonló léptékű pusztítást.

A Haiyan valószínűleg a legerősebb trópusi vihar volt, amely a délkelet-ázsiai szigetországot valaha sújtotta: házak tömegét döntötte romba, és súlyos károkat okozott a 220 ezer lakosú Tacloban tengerparti repülőterén is, amelyet elárasztottak a heves szél által felkorbácsolt két emelet magas hullámok. A szupertájfun óránként háromszáz kilométeres sebességet is elérő széllökései kidöntött villanyoszlopokat, kicsavart fákat, szilánkokra zúzott házakat hagytak maguk után.

Bátor segítők

Ahonnan mások hanyatt-homlok menekülnek, oda utazott tegnap hét bátor, magyar orvos.

– A Magyar Református Szeretetszolgálat a kezdetektől figyelemmel kíséri a történéseket, hétfős orvoscsoportunk a legnagyobb kárt szenvedett Tacloban városában fog segítséget nyújtani – mondta lapunknak Gilicze Réka sajtóreferens. – Nem csak orvosi szaktudásukat viszik a katasztrófa sújtotta területre, de harminc­ezer dollár értékben orvosi felszerelést, fogyóeszközöket, kötszert, gyógyszert, infúziót, fájdalomcsillapítót és az ellátáshoz szükséges eszközöket is magukkal szállítják.

A tájfun károsultjainak az Ökumenikus Segélyszervezet is gyűjtést szervez. Vasárnap délután a Baptista Szeretetszolgálat humanitárius csapata is az ázsiai országba utazott.

Az óceán „gyermekei”

A tájfunok a Csendes-óceán „gyermekei”. A tájfunokat és hurrikánokat a meteorológia trópusi ciklonként definiálja, hiszen tudományos szempontból nincs közöttük különbség. Csak olyan trópusi óceánok felett jönnek létre, ahol a vízhőmérséklet legalább 26,5 fok. Az északi félgömbön ezek a feltételek az 5. és a 20. szélességi fok között adottak, ebből a sávból indul ki a trópusi ciklonok háromnegyede, és mindig akkor, amikor a Nap az északi félgömb felett delel.

Az Egyenlítő közvetlen környezetében sohasem keletkeznek tájfunok vagy hurrikánok. Az egész Földön éves átlagban ötven trópusi ciklon keletkezik.

Magyarország védett térség

Magyarország a természeti katasztrófáktól védett térségnek számít, hazánkban kontinentális éghajlat uralkodik. Németh Lajos meteorológus szerint itt sosem fognak olyan erejű szelek kialakulni, mint a Fülöp-szigeteken.

– Nálunk néhány erőteljes hidegfront okozhat problémát, amelyek szupercellákat gerjesztenek és ez erős, 100–120 kilométer óránkénti széllökésekkel járhat. Egyre gyakoribb jelenség a tornádó is, de akárcsak a szupercellák, ezek is csak kis területeken okozhatnak pusztítást. Igaz, ez jelentős anyagi kárral járhat, s akár emberéleteket is fenyegethet – így Németh.

Birodalmat mentett Kamikaze

Az 1997 decemberében pusztító Paka nevű szupertájfun a világ valaha mért legnagyobb, nem tornádóhoz köthető szélsebességét hozta. A Csendes-óceánon átvonuló vihar mindössze Guam szigetét érintette, ahol a szélmérő műszer 380 kilométeres óránkéntit jelzett, mielőtt összetört.

1979 októberében a Tip tájfun minden idők legkiterjedtebb trópusi viharaként vonult a csendes-óceáni szigetvilágban.

Történelmi sorsfordító szerephez jutott az 1281-ben feljegyzett Kamikaze (Isteni szél) tájfun. A vihar elsüllyesztette a japán szigetek megtámadására indult mongol hajóhadat. Japán megmenekült a Mongol Birodalomba való beolvadástól, megőrizte államiságát és saját kultúráját.

Kínában 830 ezren haltak meg

A tízezer áldozatot követelő tájfun súlyos csapás, de ennél sokkal több emberéletet követelő katasztrófát is megélt már az emberiség.

A shaankszi földrengés a történelem legpusztítóbb rengése volt: 830 ezer áldozat veszett oda 1556. január 23-án a kínai tartomány egyes megyéiben, a lakosság hatvan százaléka meghalt. A nyolcas erősségű rengést fél évig követték utórengések.