Barátjától indult el, de soha nem ért haza Rebeka

Tragikus módon vetett véget életének egy kecskeméti lány, P. Rebeka. A 18 fiatal vasárnap még elindult édesapjához, de soha nem érkezett meg: Rebeka ugyanis útközben a saját, kioldott cipőfűzőjével fölakasztotta magát a helyi vasútállomáson lévő egyik magas oszlopra. A holttestet a közeli idősek otthonának egyik lakója vette észre, aki értesítette ugyan a rendőröket és a mentőket, de már nem tudtak segíteni a fiatalon.

Rebeka édesapja és testvére teljesen összetörtek a hír hallatán: – A barátjánál volt, és azt még tudjuk, hogy onnan elindult hazafelé – mondta a Borsnak az édesapa, Sándor. – A hírrel engem hívtak, ugyanis a gyermekeim édesanyja és én másfél éve külön költöztünk, én neveltem mindegyik gyermekem, Rebekát is. Borzalmasan megdöbbentem, szólni sem tudtam, amikor meghallottam a hírt. Sajnos több jel is mutatott arra, hogy gondok vannak a lelki világával – mondja szomorúan az apa. Hozzátette: minden egyes alkalommal megpróbált beszélni lánya fejével.

– Tudtam, hogy sérülékeny, érzékeny lelkileg, többször is mondogatta, hogy nincs értelme élni. A legrosszabbtól tartottam, ezért rengetegszer leültünk beszélgetni, minden segítséget felajánlottam neki. Az volt a baj, hogy az élete céltalan volt: nem dolgozott, nem tanult, mint a testvérei, nem volt jövőképe. Próbáltam ötleteket adni neki, mindent megtettem volna érte, iskolába írattam volna, segítettem volna munkát szerezni neki, de minden iránt közömbös volt. Az édesanyja másfél éve elhagyta a családot, ezt sem tudta feldolgozni. Sokszor a fiúkapcsolatokban keresett vigaszt, kapcsolatból kapcsolatba sodródott. Kétségbeesetten kötődni akart valakihez, azt szerette volna, ha szeretik. Valószínűleg a legutóbbi kapcsolata zátonyra futása volt az utolsó csepp a pohárban – temeti arcát a kezébe Sándor.

Rebeka nem bírta feldolgozni, hogy anyja elhagyta ôt és családját. Állandó, stabil kapcsolatra vágyott, hiába 

A család együtt gyászolja Rebekát, testvérei iskolába sem mentek, Sándor nem merte őket elengedni. Rebeka egyik testvére, Anna azóta sem tudja felfogni, hogy szeretett testvére nincs többé. – Annyira hiányzol! Csak nézek ki az ablakon, arra várva, hogy haza jössz. Nyugodj békében, nővérkém! – hangzik az üzenete. 

Édesapja elmesélte imádott lánya történetét, de az arcát nem vállalta

A rendőrség eközben közigazgatási eljárás keretében nyomoz az ügyben, a boncolási eredmények vélhetően hamarosan megérkeznek. Sándor szerint azonban csak az idő lesz képes begyógyítani Rebeka hiányát. – Egy apának a világon a legrosszabb, ha el kell temetnie a gyermekét. A testvéreivel azonban összetartunk, és próbálunk erősek maradni!