Több mint 300 milliárd forintot szánnak a sportra a következő hat évben. Az összeget többek között stadionépítésekre, sportágak támogatására és beruházásokra költik. Közben az egészségügyre és az oktatásra kevés jut. Brazíliában százezrek tüntettek hasonló okok miatt.
Komoly fejlesztések elé néz a magyar sportvilág, hiszen a kormány feltett szándéka, hogy a következő években több százmilliárd forintot fektet az ágazatba. A sport támogatásával önmagában nincs baj, azonban gyakran hallani, hogy bizonyos fejlesztéseket leállítanak vagy el sem kezdenek, elmaradnak a felújítások, mert nincs pénz. Lapunk összegyűjtötte ennek a furcsa kettősségnek a látványosabb tételeit.
Milliárdokat kapnak stadionok, csapatok
A Napi Gazdaság számításai szerint 2014 és 2020 között összesen 300 milliárd forint ömlik bele a sportba. Ebből 135 milliárd forintot kap 16 kiemelt sportág, nagy részét az utánpótlásra költik. Több mint százmilliárd forint kell a Ferencváros, a Debrecen és a Felcsút új stadionjaira, valamint az új Puskás Ferenc Arénára. Felújítják a Tüskecsarnokot, és a több tízmilliárdba kerül az atlétikapálya felépítése is.
Az elmúlt napok legnagyobb port vert ügye a frissen feljutott Mezőkövesd focicsapatának juttatott 400 millió forint, amit a kormány a klub fejlesztésére adott. A klubot tulajdonló egyesület elnöke Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára – szerinte nincs összefüggés a tisztsége és a juttatás között.
Négy évre húzták el a tanári életpályát
A 2013-as költségvetésben több mint 30 milliárddal kevesebb pénzt kaptak a felsőoktatási intézmények, mint egy évvel korábban. Az egyetemek és főiskolák ezért súlyos megszorításokra kényszerültek. A Magyar Nemzet szerint hónapok óta nem tudják rendszeresen fizetni a felsőoktatási intézmények hallgatóik tanulmányi és szociális ösztöndíját, mert a vártnál százmilliókkal kevesebbet kaptak az államtól e célra. Több egyetemen is elmaradtak a felújítások.
Bár a kormány évek óta ígérgeti, csak szeptembertől és csak lépcsőzetesen vezetik be a pedagógus életpályamodellt – az ország teherbíró képességének megfelelően, szól az indokolás. Ősszel a korábban emlegetett 70 milliárd helyett már csak 30–40 milliárd forintot kapnak majd a tanárok.
Bajban vannak a budapesti mozgáskorlátozott fiatalok. Nagyjából 200 millió forint kellene ahhoz, hogy a súlyos mozgássérült gyerekek Mexikói úti intézetében folytatódjon a szakközépiskolai program. A fővárosi önkormányzat azonban nem tud elegendő forrást biztosítani.
Kevesebb jut az egészségügyre
Habár tavaly novemberben még arról volt szó, hogy 50 milliárd forinttal emelik az egészségügyi dolgozók bérét, ebből végül a legutóbbi hírek szerint nagyjából a felét, körülbelül 30 milliárdot kapják meg. A kórházak felújítására sincs keret, idén 24 milliárd forint kellene a legsürgetőbb felújításokhoz, amit saját vagy uniós forrásból kell megoldaniuk, mert tulajdonosuk, az állam nem ad rá pénzt.
A közutakon nem lehet focizni
A 30 ezer kilométeres állami közúthálózaton a hibás útszakaszok kijavítására idén 8,5 milliárd forintot tervezett be a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Naponta csak Budapesten 500–700 új kátyú keletkezik. Idén országszerte 600 kilométernyi alsóbbrendű utat újít fel a Magyar Közút. A pénzt jórészt uniós forrásból, helyi operatív programokból teremtik elő. 2013-ban véget ér egy uniós költségvetési időszak, így nem tudni, 2014-től milyen forrásokból folytathatják a munkát.
Nagyréven már a lámpára sincs pénz
A települést megvilágító köztéri lámpák egynegyedét kikapcsoltatja az áramszolgáltató-val Nagyrév önkormányzata, hogy érzékelhetően csökkentse áramszámláját, és ily módon is takarékosodjon kiadásaival – mondta a tiszazugi község független polgármestere.
