Fém, fa, műanyag, üveg, kő, porcelán, festett, faragott, ragasztott – Kirsteuer Ferenc bő száz esztendő fűszerőrlőivel büszkélkedhet. Egyre bővülő, 182 darabos gyűjteményét ősszel kiállítja.
Öt éve, felesége elvesztése után kezdődött Kirsteuer Ferenc különleges szenvedélye. Nagymamája ritka szép borsdarálója mellé az Ecserin vett egy másik különleges darabot, majd újabb és újabb példányokra talált.
– Le sem tagadhatnám, hogy szeretem a borsot. Gasztronómiában és újságban egyaránt. Borsdaráló-gyűjteményemnek köszönhetően jó fél éven át mindennap más darálóval őrölhetném a finom fűszert, igaz, nem szoktam borsot törni mások orra alá – nevet korát meghazudtoló szenvedéllyel a nyugdíjas gyűjtő. Ferenc keres, alkudozik és olykor többnapos munkával varázsolja újjá a több évtizedes példányokat.
– Minden egyes fűszerőrlőmhöz külön történet kapcsolódik. Van olyan apró csoda, amire egy kirakodóvásáron, alkudozás nélkül mostani értéke nyolcadáért csaptam le. A legrégebbi darálóm ónból készült, becslésem szerint az 1900-as évek elején. A legértékesebbről meg mindenáron le akart beszélni a cimborám. Félig-meddig sikerült is, igaz, nem értettem, hogy aki támogat a szenvedélyemben, miért rángat el az eladó elől. Később kiderült, azzal a remekművel készült a születésnapomra – emlékszik vissza a gyűjtő.
– Korban és formában is különleges darabokra vadászom. Van farétegekből összeragasztott, de akad laposüvegre emlékeztető bakelit és félméteres régi monstrum is a gyűjteményben. Kissé félve vallom be: szenvedélyem káros, legalábbis a pénztárcámra. Már eddig hat számjegyű összeget költöttem rá – árulta el kedvenc lapjának Ferenc.
