Erőss felesége: tudom, hogy meghalt Zsolt

Egy egész ország és világszerte sporttársak izgulnak Erőss Zsoltért és mászótársáért, Kiss Péterért. Lassan két napja nincs róluk hír. A remény percről percre fogy. A két férfi kedden délután érte el a 8500 méter feletti csúcsot.

– Hétfô este hat óra előtt néhány perccel megszólalt a rádió, és Zsolt viccelődött: „Itt a csúcs, Lalikám, merre vagy?” – emlékszik az alaptáborban értük izguló Kollár Lajos. Erőssék elindultak visszafelé. Este nyolckor Erőss újra jelentkezett, váratlanul legyengült állapotban. Közölte: elvesztették egymást. Kint kellett éjszakáznia 8300 méteres magasságban, mínusz 30 fokban.

Kollár félóránként beszélt vele. Hajnalban továbbindult, és egy órával később közölte: beérték egymást Péterrel, együtt ereszkednek tovább. 8100 méter körül ismét elveszítették egymást. Erőss innen jelentkezett: lekuporodott és elaludt, majd három órával később pihentebben jelentette, hogy indul tovább. Egyes külföldi értesülések szerint Erőss társa valószínűleg lezuhant, Kiss Péternek ­min­den­esetre nyoma veszett.

Az alaptáborból kétségbeesetten szervezték a mászók mentését, de hiába: Erőssékkel minden rádiókapcsolat megszakadt, és Kollárnak a környéken mászókat sem sikerült elérnie. – Serpákat küldtünk fel a keresésükre – mondta a Borsnak Vincze Szabolcs, az expedíció szóvivője.

– Legnagyobb bánatunkra sem a IV-es táborban, sem annak a környékén nem találtak nyomot. Az biztos, hogy mindketten 8000 méter magasságban tűntek el – tette hozzá Vincze. – Nehéz belátni, de szinte semmi esély arra, hogy életben vannak – mondta szomorúan. – Ha kint éjszakáztak megint, aligha élték túl. Az idő egyelőre jó, de közeleg a monszun és a hóesés.

Még nem tudni, mikor indul újabb kutató expedíció a magyarok után. Kollár Lajos a helyszínről szervezi a mentést, még mindig reménykedve abban, hogy ha legyengülve és átfagyva is, de rájuk bukkannak.

Telefonon értük el Sterczer Hildát, a Hópárduc Erőss Zsolt feleségét. Nagy örömmel írtuk meg tegnapi számunkban, hogy Zsolt felvitte magával az újságunkat a Kancsendzönga 8586 méteres magasságába, és ezzel a mi újságunk is felért a csúcsra. Most döbbenten olvassuk az internetes híreket: gyakorlatilag nincs remény arra, hogy lejön a hegyről.

Ön hogyan fogadja az aggasztó híreket?

Kénytelen vagyok elfogadni a tényeket. Hallottam, hogy keresték őket, de nem találták. Ha nem csúszott ki valahol, akkor a szabadban kellett éjszakáznia, ezt ott nem lehet túlélni. Már az is csoda, hogy egyszer még képes volt újra bejelentkezni.

Akik ott vannak a hegyen, ilyen könnyen lemondhatnak róla, hogy megmentsék?

Amit tehetnek, nyilván megteszik. Aki erre szánja az életét, annak tudomásul kell vennie, hogy ez a lehetőség mindig benne van a hegymászásban. Persze senki nem így indul neki, a siker a cél.

Zsolt hogyan indult el? Voltak távolabbi terveik?

Természetesen ő is bízott a sikerben. Azt terveztük, hogy nyáron újra együtt mászunk, részt veszünk a családdal egy erdélyi táboroztatásban, és építjük tovább a házunkat.

Van két gyermekük. Ők mit tudnak az édesapjukkal történtekről?

A picinek még nem mondtam el, hiszen túl kicsi ahhoz, hogy felfogja. A nagyobbnak azonban már megmondtam az igazat.

Sokan úgy gondolják, még van remény. Ön nem bízik abban, hogy két-három nap múlva a férje mégis megérkezik élve az egyik táborba? Hogy csak eltévedt, de
túléli?

Csak a laikusok reménykednek az ilyen csodákban.

Péter elôször járt ott

Kiss Péter már tizenévesen teljesítménytúrákon vett részt. 18 éves korában a hegymászást és a barlangászást is próbálgatta, a Magas-Tátrában ismerkedett meg majdani mászótársával, az akkor már rutinos Erőss Zsolttal. Kiss megmászta az Alpok összes négyezres csúcsát, hivatásszerűen foglalkozik ipari alpinizmussal és barlangi túravezetéssel. 2013-ban együtt indult Kollárral és Erőssel a Kancsendzöngára.

A Hópárduc pályafutása

1981 Ekkor kezdi a hegymászást, először a Békás- szorosban. Két évvel később már szervezett keretek között sportol először a Gyergyói Vasasban, majd a Kolozsvári Akarat Egyesületben.

1988 Maga mögött hagyja Romániát, és családjával együtt Magyarországra jön, ahol négy év múlva állampolgárságot szerez. Innentől kezdve magyar színekben mászik.

1990 Az első expedíciós mászás: a Kaukázusi-hegység legmagasabb hegye, az Elbrusz. A következő években a világ számos táján hódítja meg a csúcsokat, többek között a kínai Tien-Sant és a közép-ázsiai Pamír-hegységet.

1996 Egyik tagja az első magyar ­Mount Everest-expedíciónak. Két sikertelen kísérlet után 1999-ben végül eléri az első nyolcezres csúcsát, a Nanga Parbatot.

2002 Eléri a régóta áhított célt: oxigénpalack segítségével megmássza a Mount Everestet. Ezzel Erőss az első magyar, aki eléri a világ legmagasabb csúcsát.

2003 Kollár Lajossal és Mécs Károllyal megalapítja a Magyar Himalája Expedíciók sorozatot. Társaival együtt hat nyolcezres csúcsot ér el.

2010 Január 2-án a Magas-Tátrában egy hóerkély leszakad alatta. Erőss mindkét lába megsérül, és saját kérésére január 10-én egyik lábát térd alatt levágják, hogy később még mászhasson.

2010 Ősszel a kínai Cso-Oju expedícióban műlábbal indul útnak, 7100 méter magasra jut.

2011 Megmássza a Loche 8516 méter magas csúcsát, ezzel a világ nyolcezres csúcsai közül már tízen járt. 

2013 Március 27-én Kollár Lajossal és Kiss Péterrel elindul, hogy megmássza a Nepál és India határában lévő Kancsendzöngát.