A magyar háztartások vagyonuk 12,7 százalékát tartják otthon, míg a Nyugat-Európában élőknél ez mindössze 2 százalék – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kimutatásából. De hol van jó helyen a pénz?
Egy 76 éves kiskunfélegyházi hölgytől 3 millió 700 ezer forintot és 300 eurót, egy 93 éves létavértesi néni otthonából a teljes megtakarítását, másfél millió forintot loptak el trükkös tolvajok az idén. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint a magyar háztartások túl nagy összegeket tartanak odahaza készpénzben.
Legutóbbi, 2012-es összesítésük szerint a magyarok teljes vagyonuk 12,7 százalékát tartják otthon, szemben a nyugat-európai országokkal, ahol ez az arány mindössze két százalék. A szervezet szerint a tranzakciós adó tovább rontott a helyzeten: míg korábban évente átlagosan 40–57 milliárd forint került a párnacihába, addig az adó bevezetésének évében 143 milliárd forint.
– A bizalmatlanság, a bizonytalanság és a pénzügyi ismeretek hiánya együttesen felelősek ezért – vélekedik Selmeczi Róbert független pénzügyi tanácsadó. – A rémhírek és félinformációk pánikot keltenek. Sokan még mindig az 1998-as Postabank-botrányt emlegetik, pedig azt állami pénzből talpra állították, s az Erste Bankkal egyesítették.
Vagy ott a MÁV-ÁBE zajos kudarca: a társaság egyesületként üzemelt, szemben a zárt részvénytársaságként működő biztosítókkal, ahol ilyen csőd a keresztbebiztosításoknak köszönhetően nem fordulhat elő. De a bankban pihenő átlagos lakossági megtakarítás miatt sem kell aggódni, mivel az Országos Betétbiztosítási Alap számlánként 100 ezer euróig garanciát vállal rá. A gazdasági és politikai változások okozta bizonytalanság sajnos erősíti az „az a biztos, amit megeszünk” szemléletet.
Ám a párnacihába varrt pénz egyrészt nem kamatozik, másrészt nincs biztonságban. Bűnügy esetén ugyanis egyetlen biztosító sincs, amely hagyományos körülmények között otthon tartott milliós készpénzre garanciát vállal. S hiába a tranzakciós illeték vagy az egyéb jogcímeken történő levonások, a kamatok értékállóbbá teszik a pénzt, mintha csak otthon állna – jegyzi meg Selmeczi Róbert.
– Persze az képes egy forintból kettőt csinálni, aki tudja, hogyan kell. A pénzügyi tudás és tapasztalat megszerezhető, még csak ötösnek se kell hozzá lenni matekból – mondja Alkér Orsolya gyermekpénzügyi szakértő, aki éppen ezért arra tette fel az életét, hogy a pénzügyi kultúrát – különösen a gyerekekét – fejlessze.
– Fél-egy éves megélhetésre elegendő vésztartalékra van szükségük a családoknak – vélekedik. – A pénzt nem elég megkeresni, meg is kell tartani és gyarapítani. Utóbbira két lehetőség kínálkozik: vagy a bankba tesszük, igénybe véve az akciós kamatokat és lekötéseket, vagy tudatosan képezzük magunkat, növeljük pénzügyi ismereteinket, és annak segítségével jövedelmező befektetésekbe tesszük a pénzt.
– Megfelelő tudással akár az ingatlanpiacon, akár a tőzsdén, akár vállalkozás indításával megteremthetjük a saját pénzgyárunkat. Sajnos sokan még mindig azt gondolják, hogy a pénz bűnös dolog, és nem boldogít, ám ezek a hiedelmek korlátoznak, ahogyan a kockázattól való félelem is. A megfelelő pénzügyi ismeretekkel rendelkezők a kockázatot nem kerülik, hanem kezelik – teszi hozzá Alkér.
Tény, hogy a magyar háztartások készpénzállománya százalékban kifejezve nagyobb a Nyugat-Európában élőkénél, de ez becsapós, hiszen lehet, hogy a készpénzösszegek közel azonosak, csak a jövedelmek eltérőek, vélekedik Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Egyes becslések szerint évi 127 milliárd forintnyi kamatkiesést jelent a lakosságnak, hogy befektetés helyett otthon tartja a pénzét.
– Bár van hová fejlődnie a hazai pénzügyi kultúrának, nem szabad elfelejteni, hogy az alacsony jövedelemből keveset lehet megtakarítani. Mivel a háztartások készpénzállománya hosszú évek óta változatlan, egyelőre nem várható fordulat ezen a téren.
Mennyi pénzt tartsunk otthon?
A rendőrség nem ajánlja, hogy százezer forintnál több készpénzt tartsunk otthon. Ha valami miatt mégis nagyobb összegre van szükség a háznál, azt ne egy helyen őrizzük, hanem többfelé elosztva.
A bűnözők idős emberek esetében elsősorban szemmagasságban keresik az értékeket, így célszerű ettől eltérő pontokra helyezni a készpénzt. Ne nyissunk ajtót és ne váltsunk pénzt idegeneknek. Ha hivatalos helyről érkezik valaki, kérjünk fényképes igazolványt, és még mielőtt beengednénk, kérdezzünk utána az adott szolgáltatónál!
