Óriási fejlesztések előtt áll a hajdani Lizsé hangulatát mindmáig megőrző fővárosi állatkert, miután immár jogilag is megkapta a szomszédos Vidámpark területét. Néhány védett látványosság, így a Barlangvasút (1912), a Körhinta (1906) és a Hullámvasút (1922) megmarad, ezek köré pedig európai vonzerőt jelentő családi élménypark jöhet létre.
A tervek igazán nagyszabásúak. A legkedveltebb szenzáció alighanem az üvegkupolával fedett Ősvilág Csarnok lesz, amely a „miocénkori Budapest” élővilágát idézi majd; azt a korszakot, amikor még többek között őselefántok sétálgattak a mai betontenger helyén. Külföldön az efféle megoldást biodome-nak nevezik, ám ezt nyugodtan magyarosíthatjuk így „bio dóm”.
– Az üvegkupola alatt télen-nyáron szubtrópusi dzsungel burjánzik majd, s itt helyeznénk el többek között az egykori őslények mai leszármazottait, az ázsiai elefántot, az orrszarvút, a vízilovat – beszél a tervekről Persányi Miklós, az intézmény főigazgatója. Természetesen a Pannon-kor élővilágát felidéző ősormányosok, ősorrszarvúk és medvekutyák modelljei is megtekinthetők lesznek, ráadásul e látványosságokat nem csupán sétálva, de csónakokban ülve is körbe lehet majd járni.
– És ha már ősvilág, akkor egy óriási tengeri Pannon-akvárium sem hiányozhat, cápákkal, fókákkal, de ez még korántsem minden. A gyermekeket Mesepark várja, és az állatkert üzemelteti tovább a (volt) Vidámpark fent említett védett játékait is. Fantasztikus látványt nyújt majd a hullámvasút tetejéről a 30–40 méter belmagasságú, átlátszó kupolájú ősvilági „bio dóm” – és e tekintetben a budapesti Zoo egyedülálló lesz a világon.
Már jelenleg is évente egymillió ember látogat el ide, közöttük mintegy 120 ezer külföldi; és nem kétséges, hogy a 2016-ra talán befejeződő fejlesztések után ez a szám akár meg is duplázódhat.
– Magyarország legnépszerűbb kulturális intézménye vagyunk – mondja büszkén Persány Miklós, aki egyéb különlegességekre is felhívja a figyelmünket: már az idén több ezer négyzetméternyi területtel bővül a közkedvelt pónipark, új állatbemutató és simogató helyekkel; lesznek itt óriáslovak, tevék, alpakák is. Már most sok olyan állat látható a kertben, ami ritkaságnak számít nemzetközi viszonylatban is. A komodói sárkánytól az aranyhasú mangábén (ez egy afrikai majomfaj) és a vombaton át egészen a hangyászsünig.
– De a mi állatkertünk legfőbb különlegessége abban rejlik, hogy ezt a nagyon gazdag és szakmailag is komoly állatállományt a múlt század elejének hangulatát idéző környezetben, százéves műemléki környezetben, mégis korszerűen mutatjuk be – zárja a „tárlatvezetést” nagy lelkesen Persány Miklós.
Ne feledjük, 2016-ban a városligeti állat- és növénykert képzeletbeli születésnapos tortáján százötven gyertyának kell majd égnie. Nincs kétségünk, ha a 15 milliárdos fejlesztés megvalósul, akkor a már most is európai hírű intézmény az üvegkupolás „bio dómmal” ekkorra már igazi világszenzáció lesz. (hanna)
