A világ legostobább állatai

ostoba
PUBLIKÁLÁS: 2013. február 10. 19:00
Az intelligencia nem emberi kiváltság. Régóta gyanítják, hogy az állatok világában is léteznek okosabbak és butábbak, s ezt immár kutatások is bizonyítják: bizonyos reakciók önmagukért beszélnek.
M. G.

Az intelligens sertésről és csacsiról, a bölcs elefántról, a tanulékony delfinről eddig is számos tanulmányt írtak. A közelmúltban azonban az „ellenpólust”, a „szellemileg lemaradt” fajtákat is listázta Edward Thorndike az Állati intelligencia című tanulmányában.

Az amerikai professzor tizenöt év megfigyelései alapján állítja: nem hiszi, hogy az állat gondolkodik – legalábbis bizonyíték nincs rá –, ám a reakciók és a tanulékonyság alapján könnyű kiszűrni a kevésbé intelligens fajokat.

Afgán agár

Óriási meglepetés, de a kutató szerint – noha a legtöbb kutya közismerten okos – a nagytestű agárról ez nem mondható el. Az, amit az afgán agár kedvelői méltóságteljesnek és érzékenynek neveznek, a tanár úr szerint nem más, mint képtelenség arra, hogy a körülötte zajló eseményeket érzékelje. Az idegenekkel szemben elég távolságtartó, de nem azért, mert nagy benne a függetlenségi hajlam, hanem azért, mert kontaktusteremtésre abszolút alkalmatlan.

Állítólag könnyen tanul, de ha így van, akkor mit kezdjek azzal, hogy a betanított parancsoknak csak a legritkább esetben engedelmeskedik? – teszi fel a kérdést a professzor. „Az afgán agár mindenesetre zavarba ejtő jelenség nagy ellenmondásokkal: Már az sem biztos, hogy egyáltalán kutya-e? Jobban hasonlít sokszor egy furcsa nagy macskára, ami mancsával próbálja a csibészt távol tartani – ez egyébként sikerül is neki, mivel az a röhögéstől azonnal harckép-telenné válik. Máskor pedig inkább egy hisztis primadonna jut róla eszünkbe” – írták róla más szakértők.

Kakapo

Hihetetlen állat a repülésre képtelen új-zélandi papagáj. Olyan területen terjedt el, ahol ragadozó nincs, így aztán élelemből a bőség zavarát élvezte. Az új-zélandi papagájoknak gondolkodniuk egyáltalán nem kellett, hisz eleség volt, ellenség nem. Védekezési stratégiából is a leg­abszurdabbat választották. Ha rájuk ijesztenek, vagy megdermednek, vagy pedig fára másznak és leugranak.

Miután repülni nem tudnak, vagy a zuhanás végez velük, vagy a rájuk bukkanó vadász. Az őslakosok jól el voltak velük, leg­- feljebb nevettek a botorságukon. Ám amikor a szigetre kezdtek jövögetni a telepesek, s velük kutyák, macskák, disznók és patkányok, a védekezésképtelen faj populációja drasztikusan kezdett csökkenni. Napjainkban alig 125 kakapo él a szigeten – igaz, a húsz évvel ezelőtti harminchoz képest ez nem is rossz…

Pulyka

Téves a hiedelem, hogy zuhogó esőben a pulyka azért pusztul el, mert azt hiszi, inni kap, és a fejét az égnek emelve, száját kitátva várja az áldást, majd issza mindaddig, míg meg nem fullad. Az viszont tény, hogy ez a baromfi valóban olyan bamba, hogy képes minden ok nélkül percekig bámulni az eget. A szaporodás kérdésében is nevetséges a pulyka.

Tudományos kísérlet bizonyítja, hogy ahhoz, hogy a kakas ráugorjon a párjára, csak a fejét kell látnia. A vizsgálati példányt valahányszor egy botra tűzött pulykafejjel szembesítették, azonnal párosodni akart vele.

Panda

Nem véletlenül fenyegeti a kihalás veszélye az állatvilág egyik legkedvesebb fajtáját. Kutatók állítják: sötétek, mint az éjszaka. A pandák tulajdonképpen nagyvadak. Van foguk, az emésztőrendszerük szükség esetén a húst, halat és tojást is megemészti, ám ők a fejlődés folyamán, valamilyen érthetetlen oknál fogva rászoktak a bambuszra.

Csakhogy ennek a növénynek a levele rendkívül kis táperejű, így aztán egész nap enni kell a túlélésért. Következésképpen léhaságukon sem kell csodálkozni, hisz a bambusz ahhoz sem biz- tosít elég energiát, hogy felálljanak és elinduljanak. A párosodáshoz pláne nincs erő, elég az évenként egyszeri aktus. Csoda, hogy kihalnak?

Egér

Termetes „nagybátyjától”, a patkánytól eltérően az egér hihetetlenül buta. Az amerikai kutató egy egérfogóval tette próbára intelligen­ciáját. Persze nem az volt a gond vele, hogy bejutva képtelen volt onnan kiszabadulni, hisz a szerkezetet e célnak megfelelően állították össze.

– Két héten át próbálkoztam azzal, hogy rávezessem a kísérleti példányomat arra, hogy bemenni veszélyes. Hiába. Szinte hihetetlen, de ugyanaz az egér, miután kiengedtem, újra és újra bemászott a lyukba a csali után. 

 

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.