Már kétszer meg kellett volna halnia az anyukának

Az arizoniai Heather Knies első halálos ítéletét 24 évesen kapta, de nemcsak ezt, hanem a következő rosszindulatú agydaganatot is sikerült legyőznie. Az asszony hat éve tünetmentes, az MRI semmilyen elváltozást nem mutat, az orvosok pedig szétteszik a kezüket, mert nem tudják megmagyarázni, hogyan lehetséges ez. 

A most 32 éves Knies nemcsak hogy legyőzte a rákot, hanem időközben meg is házasoott és egy egészséges kislánynak adott életet - írja az ABC News. Az utóbbi esemény maga a csoda, hiszen intenzíven kemozták, ami nem kedvez a teherbeesésnek se rövid, se hosszú távon. Az amerikai idegsebészek szerint az, hogy a hölgy ilyen kort megélt, maga a csoda, és párját ritkítja, hiszen a végső stádiumú agydaganatból nem gyógyulnak fel az emberek.

"Ez a legagresszívebb típusú agydaganat, amely mindig visszatér, és sose ugyanott támadja meg az agyat. Knies esetében az a legmegdöbbentőbb, hogy az MRI teljesen tisztának mutatja most az agyát" - mondta az idegsebésze. Az asszony szerint a csoda azért történt meg, mert Istennek tervei vannak még vele. A daganat egy részét távolították csak el, mert fennállt a bénulás veszélye, ha túl sokat műtöttek volna ki belőle. 

"Mindenki pozitívan közeledett hozzám a nehéz időkben, nem csak a barátaim, de orvosaim is. Az elme sokkal többre képes, mint amit el tudunk képzelni" - mondta a kismama, aki most nagyon boldog. A 22 évvel idősebb férjével akkor ismerkedett meg, amikor még kemozták. Kislányuk megfoganása azért ejtette ámulatba az orvosokat, mert senki nem hitte, hogy életképes petesejtet tudnak levenni majd a petefészkéből. 

Mit kell tudni az agydaganatról?

Agydaganaton az agyban rendellenesen növő szövetszaporulatot értjük. Elkülöníthetünk elsődleges és másodlagos agydaganatot. Az elsődleges agydaganatok az agy valamely szövetéből nőnek ki, lehetnek jóindulatúak és rosszindulatúak. A másodlagos agydaganatok a szervezet más területén kialakult daganatok agyi áttétei, azaz metasztázisok. Ez utóbbiak a gyakoribbak.

A jóindulatú agydaganatok általában lassabban növekednek, (elhelyezkedésüktől függően) könnyebben eltávolíthatók és ritkábban újulnak ki, mint a rosszindulatú formák. A jóindulatú daganatok nem szűrik be a környező egészséges agyszövetet, illetve egyéb szerkezeti elemeket, gyakran jól körülhatárolt tokjuk van, azonban térfoglaló jellegük miatt nyomhatják az agyműködés szempontjából fontos területeket - írja a Webbeteg.

A rosszindulatú daganatok gyorsabban nőnek, ráterjednek és elpusztítják a környező agyszövetet. Az elsődleges agydaganatok viszonylag ritkán adnak áttéteket a szervezet többi területére.