Ötévente készít, húsz esztendőre előremutató elemzést a CIA Nemzeti Hírszerzési Tanácsa. Az idei előrejelzésnek a novemberi elnökválasztás utáni napokban kellett volna a nyilvánosság elé kerülnie, de a párizsi Le Monde hozzájutott az anyaghoz, és részleteket közölt belőle. Minden itt közölt elképzelés tudományos alapokon nyugszik.
Ki gondolná, hogy a moszatok is világméretű pusztítást okozhatnak? Pedig Joe Kirschvink geobiológus szerint a Földet veszélyeztető lények egyike egészen „apró csomagolásban” működik. A kovamoszatokról van szó, amelyek folyók, tavak és óceánok mélyén élve teljesen megváltoztathatják bolygónk légkörét. Ezek a mikrobák fotószintézissel „gyártott üzemanyagból” élnek. A vizet összetevőire, hidrogénre és oxigénre bontják, amit egyébként más organizmusok is belélegeznek.
Ha azonban víz nincs a környezetükben, a sót – nátrium-klorid – bontják fel, aminek a melléktermékéből klór lesz – azaz méreg. A kovamoszat természetesen ezzel is tud élni, ám, ha kikerül a vízből, és nem gátolják meg a szaporodását, az egész bolygó elpusztul. Ez ugyan félelmetes, de jó hír, hogy ehhez azért néhány millió év kellene még nekik.
Halálos fertőzés
Emlékezetes: nagy pánikot okozott világszerte néhány éve a madárinfluenza. Nos, azt sikerült leküzdeni, ám mint kiderült, amerikai és holland laboratóriumokban kifejlesztették a mindennek ellenálló fajtáját, amelyik a levegőben is simán terjed. Bármekkora pusztításra is képes ez a vírus, az emberiség kihalását természetesen nem okozhatja.
Az pedig, hogy eddig mindössze öt mutánsa fejlődött ki, optimizmusra is okot ad, hisz vélhetően ellenszert még lehet találni vele szemben. Megmaradásunkra igazán veszélyes csak egy olyan vírus lehet, amelyik nagyon gyorsan terjed, és pár nap – maximum egy hét – alatt eljut mindenhová. Ha a terjedés tovább tart, az immunrendszerünk is fel tud készülni rá.
Távoli perspektíva
A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, ami 10-48 mai atombomba erejével vetekszik. Ennek egy fajtája „öngyilkosságra” képes, amely magát is felrobbanthatja. Arra, hogy egy ilyen, mindent elpusztító robbanás a galaxisunkban történjen, semmi esélye nincs, hisz ezek az égitestek
16-33 fényévnyire robbannak tőlünk. Csakhogy a szupernóva robbanása nem csupán látványos effektusokat tud produkálni kozmikus, x- és gammasugarakat is kibocsát, amik, ha az erupció a Földhöz valamivel közelebb történik, ultraviola sugarak formájában áttörhetik a légkört is, s bolygónkon beköszöntene az újabb jégkorszak.
Orbitális megsemmisülés
A Nap körül keringő bolygók pályája jó eséllyel lehet a Föld megsemmisülésének oka. A Jupiter folyamatosan változtatja rendszerünk bolygóinak keringési pályáját. A kicsiny Merkúrét például már szinte maximálisan kiterjesztette. A változás következtében nagy a realitása annak, hogy a Merkúr előbb-utóbb a Napban „landolna”, de még inkább az, hogy a Vénuszba szállna. A két bolygó megsemmisülése abszolút káoszt okozna a rendszerben, s szinte azonnali következménye lenne az – véli Greg Laughlin asztrológus –, hogy a Mars a Földnek csapódna. Szerencsére ötmilliárd évnél előbb ez semmiképpen sem következne be.
Szoláris sütőben
Chris McKay, a NASA planetológusa már több tanulmányban is kifejtette bolygónkról, hogy közelsége miatt a Nap nagy veszélyt jelent ránk. Az égési folyamat során ugyanis a Föld magmájában a hidrogén héliummá alakul át, s ennek során óriási hőmennyiség szabadul fel. Miután a tudósok szerint a Nap egymilliárd év múlva fényesebb lesz, mint most, s emiatt a Föld felületén a hőmérséklet bőven meghaladja a 100 Celsius-fokot. A légkör eltűnik, az óceánok felforrnak, s kereshet magának az emberiség egy másik bolygót.
