Elkerülhetetlen, hogy tovább emelkedjen a nyugdíjkorhatár Magyarországon is. Egy nemzetközi szervezet szerint nálunk csak a 70. életév betöltése után kellene öregségi járandóságot fizetni.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) napokban kiadott jelentésében arról ír, hogy a születéskor várható élettartam emelkedése és a megnövekedett gazdasági bizonytalanság miatt szükség van arra, hogy a kormányok fokozatosan emeljék a nyugdíjkorhatárt. A KSH 2010-es adatai szerint Magyarországon a férfiak születéskor várható élettartama 70,7, míg a nőké 78,6 év. Ezzel az európai mezőny alsó végében foglalunk helyet.
– Van logika abban, hogy emelni kell a nyugdíjkorhatárt. Egyre egészségesebben élünk, így hamarosan lépni kell. Magyarországon jelenleg is folyamatban van egy emelés, 2022 környékén emelkedik 65 évre a korhatár, de emellett el lehet gondolkodni a további emelésen is – mondta Simonovits András nyugdíjszakértő. – Gazdaságilag több előnye is lenne, például az emberek hosszabb ideig fizetnék a nyugdíjjárulékot, de kevesebb ideig kapnának nyugdíjat. Szintén hasznosabb lenne, ha többet dolgoznának a nyugdíjért. Viszont amíg ilyen magas a munkanélküliség, addig felesleges elgondolkozni az emelésen, 11 százalékról vissza kellene szorítani a felére és akkor lehet emelni – tette hozzá a szakértő.
Ki mikor megy?
A tervek szerint a 65 évre történő átmenet 2014-ben indul majd, és fokozatosan emelkedik 62-ről 65-re. Például az 1953-ban születettek 2016-ban még 63 évesen mehetnek el nyugdíjba (2016-ban), addig az 1955-ös születésűek már 64 (2019), az 1956. december 31. után születettek esetében pedig már 65 év a korhatár. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma lapunknak küldött válaszában úgy fogalmazott: a kormány a nyugdíjkorhatárral kapcsolatban nem tervez változtatást. Európában az átlagos nyugdíjkorhatár 65 és 67 között mozog. Németországban és Csehországban már döntöttek a hetven év bevezetéséről (2041-től). Nagy-Britanniában 68 év a határ (2046-tól)
Ki mennyit kap?
Ha eléri a 40 év szolgálati időt, a bruttó bér a nyugdíjszámítás alapja, ez a bruttó bér 66 százaléka. Egy tanár esetében tehát a következő a helyzet: bruttó 170 ezret keres nyugdíjazásakor, nyugdíja pedig 112 200 forint lesz. Aki minimálbéren dolgozott mindvégig, 22 800 forintra számíthat. A magyar átlagnyugdíj 88 ezer forint.
Ki jár jól?
A nyugdíjkorhatár emelésének egyik negatív következménye a munka nélküli fiatalok számának emelkedése. Pedig már így is drámai a helyzet, tavaly 207 ezer dolgozó pályakezdő mellett 70 ezren kerestek munkát.
– Igaz viszont az is, hogy ötven év felett manapság már szinte lehetetlen munkához jutni Európában, még szakirányú, amúgy keresett műszaki végzettséggel is. A helyzet pedig Magyarországon még rosszabb – mondta Tóth Antal foglalkoztatási szakember.
