Egy az ókori Egyiptomban működő 2300 éves aranybánya új felfedezései felfedik, hogy egyes munkások nehéz bilincseket viseltek a bokájukon, miközben kitermelték az aranyat. Ez rávilágít arra a kegyetlenségre és érzéketlenségre, amelyre az egyiptomi birodalom épült.
Bérangère Redon történész és régész egy új tanulmányban leírja a nyugtalanító felfedezést. Kifejti, hogy az aranybányászat fellendülése a Ptolemaioszi korszakban történt, amely Nagy Sándor egyiptomi hódítását követően kezdődött, ie. 332-ben. Az ókori Egyiptom leghosszabb és legutolsó dinasztiája, I. Ptolemaiosz – Nagy Sándor megbízható hadvezére – uralkodásával kezdődött. A korszakban több mint 40 új bányát létesítettek az egész királyság területén.
„Az I. Ptolemaiosz által alapított új dinasztiának aranyra volt szüksége a földközi-tengeri hadjáratokhoz, külföldi presztízsprojektekhez és a monumentális épületekhez Alexandriában, ami tükrözi az uralkodó hatalmát és gazdagságát" – írja Redon.
Az ebből az időszakból származó legészakibb aranybánya Ghozzában volt, és az időszámításunk előtti harmadik század második felében működött. Több száz ostracának nevezett cserépszilánkot találtak a helyszínen, amelyek némelyikére a fizetést kapó bányászokról szóló információ van felírva.
Ráadásul az őrzött épületek hiánya a ghozzai munkásfaluban arra utal, hogy a bányában dolgozók közül sokan valószínűleg inkább szabad munkások voltak, mint rabszolgák.
2023 januárjában azonban két vasbilincset fedeztek fel a faluban, amelyek kevésbé progresszív képet festenek. Ezek közül az első hét lábgyűrűből és két láncszemből áll, míg a második négy láncszemet és két gyűrű töredékét tartalmazza.
Ezek a bilincsek nem állatok megfékezésére szolgáltak, mivel általában köteleket használtak erre a célra. Ezeket emberi használatra tervezték. A velük való séta lassú és fárasztó volt, különösen a súlyuk miatt."
Bármilyen szörnyen hangzik is, nem különösebben meglepő, hogy az ókori egyiptomiak kényszermunkát alkalmaztak az aranybányáikban. A Krisztus előtti második századi író, Agatarchidész által írt történelmi szövegek például felfedik, hogy „azok, akiket ily módon elítéltek – nagy sokaságuk van, és mindenkinek meg van kötve a lábuk –, nappal és egész éjszaka szakadatlanul végzik feladataikat".
Noha Ghozza bányászainak többsége szabad munkásokból állt, más aranybányákban jóval többre tehető a kényszermunkások száma, akiknek nagyon kemény életük volt.
Egyiptom gazdagságának nagyszerűsége és a keleti sivatag impozáns hegyei alatt a kizsákmányolás története rejlik.
Az ezekből a bányákból kitermelt arany segített finanszírozni Egyiptom uralkodóinak ambícióit, de ez jelentős emberi szenvedéssel járt" – írja a történész.
Az alábbi videó az ókori Egyiptom legszebb kincseit mutatja be:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.