A barna kányának (Milvus migrans) Zala vármegyében több évtizede nem volt ismert fészke. Idén tavasszal viszont Nagykanizsa határában fedezték fel a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársai a fészkét, amelyben a gyönyörű ragadozó madár már a tojásain kotlott.
A Nemzeti Park Igazgatóság cikkéből kiderül, hogy munkatársaik folyamatosan nyomon követik a madarakat védelmük érdekében. A kányákat legkönnyebben villás farkukról ismerhetjük fel, de a frissen kirepült példányoknál ez még csak alig látható. A barna kánya mellett a vörös kánya fordul elő hazánkban. A barna kánya a nagy folyók mentén elterülő ártéri puha- és keményfa ligeterdők jellegzetes fészkelő madara.
Hazai fészkelő állománya 1960-1980 között drasztikusan lecsökkent. Azóta lassú erősödés figyelhető meg, állománya napjainkra stabilizálódott. Vonuló madár, a telet a Földközi-tenger mentén tölti, de eljuthat Afrikába is. Időnként egy-egy példány áttelel. Fészekalja 2-4 tojásból áll, a fiókák általában egy hónap alatt kelnek ki, és 40-50 napig tartózkodnak a fészekben.
A kányák táplálékának jelentős részét képezik a dögök. A legyengült halakat a víz felszínéről is összeszedi. Sok elgázolt állatot, ezek mellett madárfiókát, kisemlőst fogyaszt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.