Honnan ered a karácsonyi koszorú hagyománya?

De miért akasztjuk ki ezeket a díszeket? Mi a szimbolikus jelentőségük? Sok más hagyományhoz hasonlóan a karácsonyi koszorúk eredetét is valahol a távoli múltban kell keresnünk.

A koszorúk története egészen az ókorig nyúlik vissza. A Perzsa Birodalomban még diadémnek hívták, és a hatalmat és tekintélyt jelképező fejdíszként viselték, leggyakrabban királyi személyek. Ezek a koszorúk szövetből készültek, és ékszerekkel voltak kirakva. A perzsákhoz hasonlóan az ókori egyiptomiak is fejdíszként viselték, de az övék már virágokból készült.

A Római Birodalomban babérból készítették el és a császároknak és harcosoknak adományozták a becsület szimbólumaként. De a rómaiak olajfalevél- és babérkoszorúval jutalmazták a győztes sportolókat, sőt a költőket is. Koszorúkat az ajtókra is akasztottak, ahol szintén a győzelem jelei voltak.

Hogyan került összefüggésbe az ünnepekkel?

A rómaiak december 17. és 23-a között ünnepelték a téli napfordulót és az őszi vetés befejezését, a Szaturnáliát. A Szaturnusz istennek szentelt ünnepen fontos szerep jutott a koszorúknak, amelyek ajándékként és dekorációs elemként is jelen voltak.

De a mai karácsonyi koszorúk szimbolikája már inkább a kereszténység elterjedéséhez köthető. Az egyház a koszorúk használatának pogány hagyományát átvette, de a jelentését megváltoztatta: ebben az összefüggésben a kör alakja már az örök életet és Isten végtelen szeretetét jelképezik. Ha magyal ágak is szerepelnek a kompozícióban, a tüskés levelek és a piros bogyók a Jézus által viselt töviskoronát és a vércseppeket jelentik.

Mikor született meg az adventi koszorú?

Hogy a gyertyákkal díszített adventi koszorú mikor jelent meg, arról megoszlanak a vélemények. Egyes elképzelések szerint a 16. századi Németországban, a lutheránusok használták először, más források szerint pedig egy 19. századi evangélikus lelkész (Johann Hinrich Wichern) készített ilyet először az általa alapított hamburgi Rauhen Haus gyermekotthonban. A mai adventi koszorú őse egy két méter átmérőjű, örökzölddel díszített fa kerék volt, amelyen 24 gyertya szerepelt. Ez egyszerűsödhetett le később négy gyertyára, amellyel már csak a vasárnapokat jelöljük.

Az adventi koszorúk széles körű elterjedése állítólag az 1930-as évekre tehető, amelyhez a a virágkötők is nagymértékben hozzájárultak. A keresztény szimbolisztika szerint az adventi koszorú formája Isten örökkévaló szeretetét jelképezi, az örökzöld ágak (leggyakrabban fenyő) a reményt és az életet, a gyertyák pedig a növekvő fényt, Jézus eljövetelének közeledtét. A négy gyertya advent négy hetét és ezenfelül négy fogalmat is szimbolizál: 1. hit, 2. remény, 3. öröm és 4. szeretet.

Forrás: themayor.eu, Wikipedia