Ilyen nem mindennapi - első ránézésre egy földből kinőtt hobbitházra hasonlító - szalmaház több helyszínen is található Szlovákiában, de egy mégis kitűnik közülük, mivel az a világon az első önhordó szalmabála-kupolás ház. Az építmény, melynek építési munkálatait fotókon itt lehet végignézni, 2010-ben lett kész, és mintegy fél évet dolgoztak rajta a munkások és kivitelezők.
Az egyedi ház, amit bizony hatalmas, henger alakú szalmabálákból építettek fel, messziről egy fura földhalomnak tűnik, közelebb érve pedig egy hobbitháznak. De ennél még sokkal több. A National Geographic cikke és az Ecodomos Facebook-oldal leírása szerint a 100 százalékban ökológiai és egyben kísérleti épület Hegysúr község északi szélén, a szlovák-magyar országhatárt képező Duna folyamától légvonalban úgy 20 km-re található.
A ház nyolc boltívből és egy hat méter átmérőjű kupolából áll össze, amit egy tetőablak és hét darab méretes kerek ablak tesz teljessé. A belsejében egy közös nagy teret találunk a tetőablak alatt, a hét boltív pedig kisebb szegleteket különítenek el. Az egész szalmaépítmény használatban lévő területe 64 négyzetméter.
A maga nemében világelső: ez a világon az első önhordó szalmabála-kupolás ház.
A szalmabála ház váza fából készült, az ablakai körüli homlokzat pedig tölgyfa. A formára vágott szalmabálákat kívül.belül agyaggal vonták be, majd geotextíliával burkolták a külső részt, amire helyi földet hordtak fel. Ezen éledt meg lassan a külső zöld takaró.
A fenntartható hobbitház eredetileg Portugáliában épült volna meg, a német Gernot Minke professzor és ökológiai építész tervei alapján, de ott végül nem engedélyezték a megépítését. Így a tervező és a kivitelező, a norvég Bjørn Kierulf, Szlovákiába vitték a szalmabálás kávéház ötletét.
Végül az alaptervet így is úgy is át kellett alakítani, de a ház megvalósult, és építésziroda lett belőle az említett Hegysúr községben. Felépítésén dolgoztak szlovákiai szakemberek, de érkeztek építésztársak Litvániából, Kanadából, Portugáliából és számos további országból is. A házban ma már egy energia-hatékony passzívházakat tervező építészstúdió működik.
A szalmahasználatnak sok előnye van, többek között 100 %-ban természetes alapanyag és viszonylag olcsó. Kiváló hőszigetelő, és többnyire helyben van, így a szállítása sem költséges. És ami a lényeg, hogy lebontás után a "törmelék" minden része újrahasznosítható valamilyen módon.
Hátrányai között van azonban, hogy belefúrhatják magukat a rágcsálók és egyes rovarok, illetve a nedvesedés is károkat okozhat benne. Sokan pont ezek miatt nem is mernek belevágni egy ilyen projektbe. Pedig a szakemberek szerint, ha odafigyelünk és például azonnal jívtjuk a vakolanton keletkező apró repedésesek, akkor egy ilyen modern ház, még ha kísérlet jellegű is, nekünk és a környezetünknek is jó tehet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.