Alig várjuk minden nyáron azt az időszakot, amikor a csöves kukorica darabára már addig csökken, hogy ne tűnjön úri huncutságnak az egész család számára elegendő mennyiséget vásárolni az otthoni főzéshez. Érdemes ilyenkor alaposan körbenézni a piacon vagy az élelmiszerboltok pultjain, hogy a legjobb minőségű és legérettebb csöveket válasszuk. Csak olyan vásároljunk, aminek meghagyták a leveleit!
Aminek a külső levelei elsárgultak, szárazak, megfonnyadtak, azokat jobb, ha nem választjuk.
A zöld levelek alatt ellenőrizhetjük a szemek épségét – akkor jók, ha kerekdedek, mert a horpadtabb szemek arra utalnak, hogy a kukorica már nem zsenge. A nagyon kicsi, ritka szemű, de a túl sűrű kukorica sem ideális.
Régi módszernek számított, hogy egy-egy szemet a körmünkkel megkarcolva ellenőriztük, hogy vajon milyen a szemek belseje (akkor jó, ha tejszerű, fehér lé serken ki). Ezt azonban élelmiszerhigiéniai szempontokból nem javaslom, és nemcsak a vírusos, hanem az egyéb fertőzések terjesztése miatt sem tanácsos nagyon összetapogatni a teljes csövet. A csemegekukorica csöve fehér vagy sárga színű, ha már pirosas, rózsaszínes árnyalata van, az a takarmánykukoricát jelzi, ezt ne vegyük meg (ha például nem hivatalos, ellenőrzött helyen vásárolunk)!
A főtt kukorica mellett a grillszezon beköszöntével egyre nagyobb teret hódít a grillezett kukorica is. Az ízesítéshez használhatunk vajat, fűszervajat, de bátran kombinálhatjuk a sós, a csípős és az édeskés ízeket. Így például a mézes-fahéjas-chilis páccal leöntött kukorica garantált sikert arat a családi vagy baráti kerti party vendégei körében.
• A csemegekukoricát (Zea mays L. convar. saccharata Koern) a gabonák közé soroljuk, bár fogyasztáskor inkább zöldségként bánunk vele, hiszen saláták, levesek, tojásos lepények, egytálételek alapanyagaként is felhasználjuk.
• A gluténmentes élelmiszerek (például lisztek, kenyerek, tészták) esetében a búza, árpa, rozs és származékaik helyettesítésére gyakran használják a kukoricalisztet, kukoricakeményítőt, mivel a kukorica nem tartalmaz glutént.
• Bár viszonylag ritka, a kukorica esetében is előfordulhat allergia (ami nem keverendő össze az érzékenységgel). Ez különösen a fent említett cöliákia, gluténérzékenység mellett kellemetlen, mivel ilyenkor jóval nehezebb mindkét allergéntől mentes félkész vagy kész terméket vásárolni. Már csak azért sem, mert a kukoricát nem elég önmagában elhagyni, de minden, a kukoricából készült, feldolgozott termék, adalékanyag kiiktatása is szükségessé válik.
• A szem retinájában két antioxidáns hatású színanyag, a lutein és a zeaxantin található. A kutatások eredményei alapján feltételezhető, hogy ezeknek, a kukoricában is megtalálható színanyagoknak a nagyobb vérszintje nagy eséllyel megvédi a retinát a napfény károsító hullámhosszú sugárzásától. Persze, a napszemüveget ne hagyjuk otthon, nem elég csak belsőleg védeni a szemeinket!
• Az érzékeny gyomorral és belekkel élők számára a rostdús kukorica fogyasztása megfontolást igényel. A FODMAP diéta követése, az egyéni szükségletek figyelembe vétele mellett számukra enyhülést hozhat. A kukorica rezisztens keményítő tartalma miatt a kerülendő listán szerepel ez esetben, de csak akkor javasolt elhagyni, vagy fogyasztását jelentősen csökkenteni, ha valóban panaszokat okoz.
• Létezik lila és kék kukorica is. A kukorica őshazájának számító dél-amerikai országokban termesztik leginkább, bár ezeknek a különleges kukoricafajtáknak a nemesítése hazánkban is megindult már. A kék kukoricában a fehér és sárga kukoricához képest a magban nagyobb a csíra részaránya az endospermiumhoz képest, de emellett cink- és vastartalma is kedvezőbb. A kék kukorica kiemelkedő flavonoidtartalma antioxidáns szerepet tölt be a belőle készült élelmiszerekben, így kvázi funkcionális élelmiszernek is beillene, ha ez hivatalos megjelölés lenne.
A szűkebb és tágabb környezetemben érdeklődtem, hogy az idei szezonban melyik strandon kóstoltak finom és jó áron kapható főtt kukoricát. Sajnos, nem kaptam konkrét helyeket, a legtöbben vagy még nem jártak idén klasszikus strandon, vagy nem találkoztak főtt kukoricát árusító bódékkal, kocsikkal. Felmerült a kérdés, vajon hova lettek az árusok, és miért koptak ki a balatoni strandok életéből.
Vélhetően a szűkebb kereslet, az élelmiszerhigiéniai megfontolások (a kétes minőségű főzővíz és a tálalás rejtelmei), illetve gazdasági okai is lehettek ennek. Utóbbit az indokolja, hogy a mozgó árusok ritkábban váltottak ki működési engedélyt és szakhatósági hozzájárulást a munkájukhoz, nem adóztak a megkeresett összegek után, illetve a számlaképesség is érzékeny pontnak tűnt. Ezért bár idővel kiszorultak a strandok területéről, elvétve itt-ott még találkozhatunk velük. Az önök kedvenc tóparti strandján árulnak még főtt kukoricát? Írják meg nekünk kommentben, hol található az a strand!
De ha nem akarunk vagyonokat költeni a strandcsemegére, megtehetjük azt is, hogy otthon a zsengeségétől függően mintegy 10-35 perc alatt megfőzzük és magunkkal visszük a strandra – persze figyeljünk arra is, hogy azt mihamarabb megegyük, és ne álljon órákig a strandtáskában. Dietetikusunk nyári élelmiszerbiztonsági tanácsairól bővebben itt és itt olvashatnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.