Szeptembertől új látogatóközponttal bővül a matyó örökséget ápoló Hadas városközpont Mezőkövesden, miközben a megújult Táncpajtában már interaktív eszközök segítségével vezetik a látogatókat a matyó örökség világába – tájékoztatta szerkesztőségünket a település turizmusáért felelős iroda.
Tudta, hogy Mezőkövesdnek van egy mesebeli városrésze?
A Táncpajta fogadóterében alkalmazott multimédiás és interaktív eszközök segítségével ismerkedhetünk majd meg a Hadas városrész kialakulásának történetével és a matyó népművészet hagyományainak alapjaival. Az épület állandó helyszíne lesz kisebb-nagyobb rendezvényeknek, köztük táncházaknak, koncerteknek, családi rendezvényeknek és hagyományőrző eseményeknek, mindeközben a matyóvilág élményközpont szerepét is igyekszik majd betölteni.
A Látogatóközpontban izgalmas és látványos élményszerzést ígér a 3D vizuális tartalmat megjelenítő hologúla öltözékismertető, amelyben egy táncos lány és fiú egymás után mutatja fel a matyó ünnepi viselet ruhadarabjait. Emellett lesz majd olyan érintőképernyős interaktív játék, amelyben egy matyó párt lehet öltöztetni, egy másikban matyómotívumot kell felismerni vagy a matyó szavakat kell megfejteni, de felállítanak egy matyó kalapos, főkötős szelfipontot is, hogy mindenki megörökíthesse Matyóföldön szerzett élményeit.
Tudta, hogy Mezőkövesdnek van egy mesebeli városrésze?
Ha pedig valaki tovább indulna Mezőkövesd egészének felfedezésére, a legjobb helyről teheti, hiszen a látogatóközpont érintőképernyős térképén a település valamennyi látnivalóját, köztük a Hadas városrészben található attrakciókat is megtalálja. Persze segítséget a látogatóközpontban kialakított Tourinform irodában is kérhet, amelynek közelében ajándékboltot és kávézót is talál.
"Ezúttal tehát ne gondoljanak hagyományos múzeumi kiállításra – ezt a Matyó Múzeumban megtalálják –, tekintsenek inkább úgy a látogatóközpontra, mint a városi séták kiindulási pontjára, ahol élményekben gazdag útravalót kaphatnak a matyó kultúráról" – fogalmaznak a közleményben.
Miért matyó a matyó?
A matyó elnevezés a XIX. század elején tűnik fel először, kezdetben a Mezőkövesden és általában a környéken élőket, majd – a viseletében és hímzésvilágában lényegesen különböző – Tard és Szentistván lakóit is matyóknak tartották. Amikor Mátyás király 1464-ben a husziták elleni harcban őt támogató városnak, Mezew Kewesdnek mezővárosi rangot adott, az itt lakók hálából a másod- és harmadszülött fiúgyermekeket Mátyásnak nevezték el, amelynek becézett alakja a Matykó, Matyó. A néprajzkutatók szerint azonban a református környezetben megmaradt katolikus szigetek lakóit hívták így megkülönböztetésül. E három település népművészetével maradandót alkotó, ma is nagyon vallásos lakosai, azóta is büszkén vallják magukat matyóknak. Olvassanak tovább korábbi, Matyóföldön szerzett élményeinkről itt.
