Matyós felfedező túrával csalogatják a turistákat Mezőkövesdre
Kövesd a legendát, és leld meg a női fejfedőt! - ezzel a címmel indított felfedező játékot a mezőkövesdi Tourinform iroda, amelynek köszönhetően a városi túrázók most egy kicsit jobban is beleláthatnak majd a matyók világába.
A felfedezés élményére építő városnézés során Mezőkövesd belvárosában az egyedi településszerkezetet megőrző Hadas városrész mai napig is fennmaradt parasztházait lehet bejárni. Ezek ma mind kézműves alkotóházként működnek, a felfedezésükhöz szükséges hagyományos papírtérképet és a túrához kapcsolt kérdéseket pedig a Matyó Múzeumban és a Kedves Pöttyös Kávézóban lehet ingyen beszerezni.
Ha a túrázók megkapták a térképet, nincs más dolguk, mint a jelölt helyeken felkeresni az adott házat, és ott elolvasni egy-egy, a matyókhoz kapcsolódó legendát. A történetekből kapott válaszok aztán egy keresztrejtvénybe kerülnek, amelynek megfejtése végül egy női fejfedő nevét adja majd ki.
Matyóföld
Mivel a házak nyitva tartása változó, ezért a megfejtéshez szükséges szövegeket többnyire a házak ablakaiban helyezték el, hogy bármikor elolvassa az arra járó. De persze ettől függetlenül minden szöveg végén arra biztatják a látogatókat, hogy ha már egyszer ott vannak, térjenek is be abba a házba.
Miért matyó a matyó?
A matyó elnevezés a XIX. század elején tűnt fel először. Kezdetben a Mezőkövesden és a környéken élőket, majd – a viseletében és hímzésvilágában lényegesen különböző – Tard és Szentistván lakóit is matyóknak tartották. Mátyás király 1464-ben a husziták elleni harcban az őt támogató városnak, Mezew Kewesdnek mezővárosi rangot adott. Az itt lakók pedig hálából a másod- és harmadszülött fiúgyermekeket Mátyásnak nevezték el, ennek becézett alakja pedig a Matykó, Matyó. A néprajzkutatók szerint azonban a református környezetben megmaradt katolikus szigetek lakóit hívták így megkülönböztetésként. E három település a népművészetével maradandót alkotó, ma is nagyon vallásos lakosai, azóta is büszkén vallják magukat matyóknak.
