Gyorsan új barátokra találtak a vadonba érkező bölényborjak

Bocit, a 2018-ban Nyíregyházi Állatparkban született és mesterségesen nevelt európai bölény a Miskolci Állatkertben nevelkedett, majd kiválasztották arra, hogy a Rewilding Europe nevű szervezet által koordinált visszatelepítési program keretében Bulgáriába, a Rodope-hegységbe telepítsék - derül ki a Nyíregyházi Állatpark közleményéből.

A visszatelepítés több lépésben zajlott. A Rewilding Europe munkatársai folyamatosan beszámoltak az eseményekről, a Nyíregyházi Állatpark szakemberei pedig minden új hírt nagyon vártak, hiszen egy állatkert életében alig kaad annál meghatóbb pillanat, mint amikor egy ott született állat visszakerülhet a vadonba, a természetes élőhelyére.

Boci egy, a Pozsonyi Állatkertben született fajtársával együtt indult el élete legnagyobb útjára Bulgáriába, idén novemberben. A két hasonló korú nőstény állat először egy karámrendszerben szokta új helyét, majd következő lépésként decemberben, már csupán egy kerítés választotta el őket leendő családjuktól.

A visszatelepítést nyomon követő csapat már ekkor felfigyelt egy 2019-ben, már a természetben született borjúra, aki heves érdeklődést mutatott a 2 új nőstény iránt. Az ideiglenes kerítés megszüntetése óta a három fiatal állat elválaszthatatlan, és a vadonban született borjú még az anyjának, sőt, az alfa nősténynek is bemutatta az új jövevényeket, akik így könnyen beilleszkedtek a csapatba.

A visszatelepítési program azonban Boci utazásával nem ért véget. A múlt héten egy másik európai bölényborjú is elkerült a Nyíregyházi Állatparkból. A szintén kitűnő genetikai állományú, 1 éves európai bölénybikát az Őrségi Nemzeti Park bölénycsapatához telepítették. Mivel az állat még nem ivarérett, a következő 2 esztendőt a szalafői bemutatóterület bikacsapatában fogja tölteni, majd ivaréretté válása után „megkezdi szolgálatát az őrségi bölényállomány szaporításában" ahogyan az „Őrségi Vadon" Facebook-oldalán olvasható.

Az európia bölény (Bison bonasus) azon fajokhoz tartozik, melyek az állatkerteknek köszönhetik létezésüket. Ugyanis a korábban még Magyarországon is előforduló állat az 1920-as években kipusztult Európában. Azonban az 1923-ban alapított Nemzetközi Bölényvédelmi Társaság számba vette és összegyűjtötte az összes állatkertben fellelhető állatot, melyeket zárt tartási körülmények között tenyészteni kezdett, majd visszatelepítette őket a szabad természetbe.

Az állatkertek összehangolt tenyésztési munkájának – amely az első ilyen program volt Európában – köszönhető tehát, hogy a faj mindmáig fennmaradhatott. A tenyészprogram sikerei azt eredményezték, hogy az 1950-es évek óta több helyre sikeresen vissza is telepítették Európa legnagyobb szárazföldi emlősét, és ma már 6.200 egyedre becsülik vadon élő állományát. Bővebb információ az európai visszatelepítési programokról itt olvasható, a Rodope-hegység élővilágáról pedig itt találnak bővebb információkat.