Az új segesvári régészeti kutatásokat láthatjuk a PIM-ben

Kamaratárlat nyílt a 1848–49-es szabadságharc egyik legjelentősebb ütközetéről, a Petőfi Sándor halálát okozó segesvári csatáról a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

1849. július 31-én Segesvár és környékén a Bem tábornok vezette magyar csapatok vereséget szenvedtek az orosz és osztrák hadseregtől. A történelmi esemény onnan is ismerős a magyar közönség számára, hogy ebben a csatában tűnt el a szabadságharc ikonikus alakja, a költő Petőfi.

A PIM és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös projektjeként 2018-19-ben - a konfliktusrégészet módszertanát segítségül hívva - fémkeresős terepkutatás indult a segesvári csata lefolyásának megismerésére. Mintegy 400 lelet, többségében orosz és magyar lövedék GPS-pontjait sikerült térképre vinni, ballisztikai számítások alapján meghatározni az ütközet gócpontját, valamint Bem vakmerő, a háromszoros túlerőben lévő, jól kiképzett orosz sereget megtévesztő hadműveletének lenyomatait a valós tereppontokon azonosítani, írja a múzeum honlapja.

Számos hadászati, katonai viseleti emlék jelzi a hadműveletben résztvevő magyar és cári katonai alakulatok konkrét mozgását, írja az MTI.

A 2020. január 31-ig látogatható kamaratárlat helyszíni felvételek, térképek, archív fotók, visszaemlékezések és képzőművészeti ábrázolások segítségével tekinti át a kutatástörténetet, a ma látható emlékhelyeket, valamint bemutatja, hogyan alakították át az ütközetről szóló tudást a térképre vitt leletekből származó információk.

A tárlat jó alkalmat jelent az eredmények, úgy mint a lézerszkenneres talajfelvétel, a leletmintázati térkép, a fegyverek, a ballisztikai eredmények és a lövedékek bemutatására, de egyúttal figyelmeztetés arra, hogy milyen gyors ütemben semmisül meg az egykori csatatér, milyen rossz állapotban vannak a hozzá kapcsolódó emlékhelyek, emlékművek.