Kamaratárlat nyílt a 1848–49-es szabadságharc egyik legjelentősebb ütközetéről, a Petőfi Sándor halálát okozó segesvári csatáról a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
1849. július 31-én Segesvár és környékén a Bem tábornok vezette magyar csapatok vereséget szenvedtek az orosz és osztrák hadseregtől. A történelmi esemény onnan is ismerős a magyar közönség számára, hogy ebben a csatában tűnt el a szabadságharc ikonikus alakja, a költő Petőfi.
A PIM és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös projektjeként 2018-19-ben - a konfliktusrégészet módszertanát segítségül hívva - fémkeresős terepkutatás indult a segesvári csata lefolyásának megismerésére. Mintegy 400 lelet, többségében orosz és magyar lövedék GPS-pontjait sikerült térképre vinni, ballisztikai számítások alapján meghatározni az ütközet gócpontját, valamint Bem vakmerő, a háromszoros túlerőben lévő, jól kiképzett orosz sereget megtévesztő hadműveletének lenyomatait a valós tereppontokon azonosítani, írja a múzeum honlapja.
Számos hadászati, katonai viseleti emlék jelzi a hadműveletben résztvevő magyar és cári katonai alakulatok konkrét mozgását, írja az MTI.
A 2020. január 31-ig látogatható kamaratárlat helyszíni felvételek, térképek, archív fotók, visszaemlékezések és képzőművészeti ábrázolások segítségével tekinti át a kutatástörténetet, a ma látható emlékhelyeket, valamint bemutatja, hogyan alakították át az ütközetről szóló tudást a térképre vitt leletekből származó információk.
A tárlat jó alkalmat jelent az eredmények, úgy mint a lézerszkenneres talajfelvétel, a leletmintázati térkép, a fegyverek, a ballisztikai eredmények és a lövedékek bemutatására, de egyúttal figyelmeztetés arra, hogy milyen gyors ütemben semmisül meg az egykori csatatér, milyen rossz állapotban vannak a hozzá kapcsolódó emlékhelyek, emlékművek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.