Földet ért, mégis mindenki meghalt: hátborzongató a Saudia 163-as repülőjárat katasztrófája

tragédia
PUBLIKÁLÁS: 2025. augusztus 25. 14:30
Felszállás után váratlanul kigyulladt, ám sikeresen visszatért egy utasszállító repülőgép a rijádi repülőtérre 1980-ban. Ennek ellenére a vészforgatókönyv nem megfelelő alkalmazása miatt végül mindenki odaveszett a Saudia 163-as járatán. Szakértők szerint a légi katasztrófa elkerülése érdekében gyors beavatkozásra lett volna szükség, de az nem történt meg.

A repülőgép balesetek mindig mélyen megérintik az embereket, de a légi katasztrófa, amely a Saudia 163-at sújtotta, különösen hátborzongató. Ezt a járatot 1980-ban ismerte meg a világ szörnyű tragédiája okán – egy utasszállító gép, amely kigyulladt, de az utasok és a személyzet végül annak ellenére nem élte túl a katasztrófát, hogy a kapitány le tudta tenni a gépet a földre. A tragédia középpontjában a menekülési lehetőségek elmaradása és a rossz döntések sorozata állt.

légi katasztrófa, Saudia 163, Szaúd-Arábia
A légi katasztrófa, ami a Saudia 163-at sújtotta, megváltoztatta a vészhelyzeti protokollokat. Forrás: wikipedia

Felszállás előtt még minden békésnek és megszokottnak tűnt. Amikor a Saudia 163 a levegőbe emelkedett, még nem is sejtették a fedélzeten, hogy hamarosan mit hoz a sors: nem csak hogy tűz ütött ki a gépen, de sajnos az összes utas és a tejes legénység is életét vesztette. De hogyan történhetett meg mindez úgy, hogy közben a gép már a földön volt?

Hiba a levegőben, tűz a fedélzeten – a Saudia 163 légi katasztrófa

A Saudia 163 egy Lockheed L-1011 TriStar volt, amely augusztus 19-én szállt fel Rijádból (Szaúd-Arábia), miután megérkezett a pakisztáni Karacsiból, a végső úti célja pedig Dzsidda (Jeddah) lett volna.

Sem az utasok, sem a személyzet számára nem utalt arra semmi, milyen végzetes óra következik. Menetrendszerűen indultak el, aztán felszállás után pár perccel a fedélzeti tűzjelző beriasztott. Ez minden repülős rémálma. A pilóták azonnal visszafordultak Rijád felé, és viszonylag gyorsan, biztonságosan landoltak.

És most jön az, ami mindenki számára érthetetlen: a gép biztonságosan földet ért, a tragédia mégis bekövetkezett.

De miért nem nyíltak ki az ajtók?

Noha a repülőgép biztonságosan leszállt a kifutópályán, majd a gurulóútra is ráfordult, végül a földet érés után 2 perc 40 másodperc után megállt, az utasok és a személyzet mégsem tudta elhagyni a gépet. Senki sem indította el az evakuálást a szokott protokoll szerint. Teljesen érthetetlen módon percek teltek el, mire egyáltalán kinyitották volna bármelyik ajtót.

Ez idő alatt a tűz – valószínűleg egy elektromos hiba miatt – tovább terjedt a repülő hátuljában, a füst pedig gyorsan elárasztotta a kabint. A mentőcsapatok, amikor végre feljutottak a gépre, már csak áldozatokat találtak – 301 ember halt meg a helyszínen, mindössze pár száz méterre a termináltól.

Tűz a fedélzeten – de hogyan kezdődött az egész?

A vizsgálatok szerint a tűz a hátsó csomagtérben ütött ki, de a pontos okok máig sem teljesen világosak. Ami biztos: a füst körülbelül tíz perccel a felszállás után jelent meg, a vészjelzők jeleztek, a pilóták pedig gyorsan döntöttek a visszafordulásról.

A pilóta a leszállópályán még járatta a gép a motorjait, miközben várták a mentőautókat, de a vészhelyzeti evakuációt senki nem rendelte el. Az utasok a kabinban rekedtek, a személyzet tehetetlenül szembesült a terjedő füsttel. Mire a mentők végre kinyitották az ajtókat, már senki sem élt.

Emberi hibák láncolata – a tragédia fő tanulságai

A Saudia 163 eseményei utólag nézve jól tükrözik, milyen emberi mulasztások és kommunikációs zavarok sorozata vezethet katasztrófához – még akkor is, ha egy repülőgép épségben landol. A személyzet óvatos volt, nem nyitotta ki az ajtókat magától; talán remélték, hogy megfékezhető a tűz, vagy féltek a pániktól. Az értékes percek viszont végzetessé váltak.

Utólag kiderült, hogy a pilótafülke három fős személyzete – a 38 éves Mohammed Khowyter kapitány,  a 26 éves Sami Hasanain első tiszt és a 42 éves Bradley Curtis fedélzeti mérnök – valamennyien tapasztalatlanok voltak a Lockheed L-1011-200 TriStar  repülőgép típust illetően, ráadásul általában véve is meglehetősen képzetlen szakembernek számítottak.

Ez az eset később példaként szolgált a légi közlekedés számára: módosították a vészhelyzeti protokollokat, és a személyzet képzésén kiemelt hangsúlyt kapott a gyors evakuáció fontossága.

A Saudia 163 öröksége: másképp gondolkodunk a repülésbiztonságról

Ez a tragédia nem egyszerű repülőgép-baleset volt. Itt nem egyszerűen csak műszaki meghibásodás vagy szélsőséges időjárás, hanem a tétova emberi döntések okoztak tragédiát – miközben a gép már földet ért.

Ma már minden repülőn szigorúbb tűzvédelmi szabályok, kifinomultabb szenzorok, és mindenekelőtt – remélhetőleg – elszántabb személyzeti reakciók biztosítják, hogy ilyesmi ne forduljon elő még egyszer. A Saudia 163 esete szomorú emlékeztető: nem elég, hogy a repülő földet ér, a valódi biztonság utána kezdődik.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

 

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.