A temetőben Hufu (Kheopsz) király, az ikonikus piramis építtetőjének, családtagjainak és magas rangú tisztviselőinek földi maradványai találhatók, ami arra utal, hogy egy másik elit sír is rejtőzhet a homok alatt.
Az L-alakú szerkezet nem egészen két méterre van a felszín alatt, és tele van homokkal, amit a kutatók feltételezései szerint szándékosan csináltak, miután megépítették, hogy elzárja a „kamra" bejáratát, ami csaknem 10 méterrel van alatta.
"Az anomáliát okozó szerkezet függőleges mészkőfalak vagy aknák lehetnek, amelyek egy sírszerkezethez vezetnek" - osztották meg a kutatók a tanulmányban.
Megjegyezték azonban, hogy további vizsgálatra lesz szükség annak megállapításához, hogy valójában mi rejtőzhet a homok alatt.
A radaron kívül a csapat az úgy nevezett elektromos ellenállási tomográfia (ERT) nevű technikát is alkalmazta, amely a geológiai eltéréseket térképezi fel.
A szerkezeteket egy „üres területen" fedezték fel, többnyire sík talajon, felszínén tömör homokkal, ahol nincsenek látható építmények.
A szkennerek segítségével a csapat megállapította, hogy az L alakú elem csaknem 10 méter hosszú és körülbelül 15 méter széles.
A második szerkezet pedig minden oldalán nem egészen 10 méter hosszú, ami lehet homok és kavics keveréke, de akár nyílt üreg is.
A kutatók azt feltételezik, hogy a szerkezet egy masztaba, egy földalatti, téglalap alakú sír lehet, amelynek lapos teteje jellemzően mészkőből vagy iszaptéglából épült.
"Függőleges tengelye van, amely egy felszín alatti kamrához kapcsolódik" - áll a tanulmányban.
„A legtöbb ilyen lelőhely fedőrétegként használt homok alá van temetve, és a felszínről nem könnyű meghatározni pontos helyzetüket. Ilyen körülmények között sekély geofizikai kutatási módszerekkel azonosítható be a helyzetük."
A tanulmány első szerzője, Motoyuki Sato, a japán Tohoku Egyetem Északkelet-Ázsiai Tanulmányok Központjának professzora a Live Science-nek elmondta, hogy ő és csapata biztosak abban, hogy a struktúrák nem természetes képződmények, mert „túl éles a formájuk".
A Nagy Piramis 138 méter magas, mindkét oldalának hossza körülbelül 230 méter, így ez a legnagyobb ember alkotta építmény a Földön.
A két kisebb piramist később építették – az egyiket Hafrénak, a 4. dinasztia nyolc fáraója közül a negyediknek, a másikat Menkaurénak, a 4. dinasztia ötödik királyának. Hufu a 4. dinasztia második fáraója volt.
Az ókori egyiptomi piramisok pedig még napjainkban is újabb és újabb titkokat tárnak fel.
2023 márciusában a tudósok a Nagy Piramis mélyén eltemetett rejtett folyosót fedeztek fel egy endoszkópos kamera és egy kozmikus sugárzású müonradiográfiának nevezett technika segítségével.
A csapat feltérképezte a nyílást, megerősítve, hogy az több mint 9 méter hosszú és több mint 2 méter széles.
A piramis másik részében a király sírkamrájának tetején lévő öt szobát is úgy vélik, hogy a hatalmas építmény súlyának újraelosztására építették. Lehetséges, hogy a fáraónak több sírkamrája is volt – tette hozzá Mostafa Waziri, Egyiptom Régiségek Legfelsőbb Tanácsának vezetője.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.