Sétálójeggyel a Skanzenbe – újra nyit a kedvelt szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum

A márciusi hétvégéken már tárt karokkal és sétálójeggyel vár a szentendrei Skanzen

Noha a legnagyobb hazai szabadtéri néprajzi múzeum épületeibe egyelőre még nem lehet bemenni – erre csak az április 1-jei teljes nyitás után lesz lehetőség – március első hétvégéjétől azonban, immár a megszokott módon, sétálójeggyel birtokunkba vehetjük a Skanzent.

A forgalomtól mentes helyszín tökéletesen ideális tavaszi sétákhoz, túrákhoz, sőt, gyalogösvényeinek, sétaútjainak köszönhetően babakocsival, kerékpárral, illetve akár házi kedvenceinkkel együtt is jól bejárható, amennyiben a kutyust pórázon vezetjük.

Kisgyerekes családoknak kötelező úti cél a vízimalom mellett található Mesekert játszótér, amelynek játékaiban a magyar folklór, illetve a hazai népmesék világa elevenedik meg. A Kő Boldizsár által készített játékokon megismerhetjük a Kis gömböc, Az iregi kakasok, Az igazmondó Góbé vagy A kismalac és a farkasok című mesék történeteit és szereplőit, aki viszont valamelyiket nem ismerné, az a helyszínen elolvashatja a történetet.

Időutazás a Skanzen sétálójegyével

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum területén található ugyanis hazánk legnagyobb római kori udvarházának romja, a Kr. u. III. század elején épült Villa Rustica, mely 67×78 méteres alapterületével és 52 helyiségével Pannonia provincia legnagyobb gazdasági jellegű épülete volt. Gazdaági épületei arra utalnak, hogy tulajdonosa egykor szőlőműveléssel, borkészítéssel foglalkozott, illetve fogadót tartott fenn.

Innen a Nyírádi vízimalom felé vehetjük az irányt, mely a hegyes-dombos vidékek jellegzetes malomtípusát örökíti meg, melyek főként az 1850-60-as években voltak elterjedtek. A Bakony, Balaton-felvidék tájegység utcasora után a Skanzen erdős-ligetes dombtetőjére vezet az út, ahol Magyarország egyetlen fennmaradt boronafalú, zsindely fedésű templomát, a Mándoki görögkatolikus templomot, illetve északkelet-magyarországi görögkatolikus temetőkből származó sírkereszteket találunk.

A kiserdőből a domboldalon elterülő szőlőhegyre érünk, ahonnan lenyűgöző panoráma nyílik elénk a Skanzen egész területére, Szentendrére, de még a Megyeri-híig is elláthatunk. Innen az Alföld és az északi-középhegység felföldi mezővárosaihoz érünk, melyek e régió jellegzetes településformái voltak, ennek legjellegzetesebb települése az első magyar nyelvű Biblia-fordítás bölcsője, Vizsoly.

A Skanzen mezővárosainak tájegységén Tokaj, Tállya, Mád, Erdőbénye, Gyöngyös településekről származó tradicionális népi épületek is megtalálhatók, melyek lakói általában céhes iparosként, vagy kereskedőként dolgoztak.

Kora tavaszi séta a természetben

A séta során nemcsak a népi építészet gyöngyszemeit, hanem a terület ébredező flórját és faunáját is megismerhetjük. Ennek felfedezésére a Magyar Madártani és Természetvédelmi Intézettel közösen kialakított tanösvény a legideálisabb lehetőség, ahol a madarak etetésével, gondozásával, a különböző odútípusokkal, de még akár süntanyával is ismerkedhetnek a természetkedvelők.

Ha túra során megéheznénk, érdemes útba ejteni a Skanzen Pékséget, ahol frissen sült pogácsa, kifli, kakaós csiga, és más finomságok várják az éhes látogatókat.

Program naptár

A Skanzenvonat ezeken a hétvégéken még nem közlekedik.

A március 15-i ünnepi hétvége huszáros nappal, játék- és kézműves helyszínekkel, ünnepi programokkal várja az érdeklődőket.