
Egyre többen döntenek úgy, hogy a szupermarketek helyett a termelői piacok felé veszik az irányt. Ez nem véletlen, hiszen a nagyüzemi állattartás során teljesen más ételeket kapnak a haszonállatok, és a tartási körülményeik sem mindig a legideálisabbak. A háztáji húsokról pedig az él a fejünkben, hogy sokkal jobb hatással vannak a szervezetünkre, mint a végeláthatatlan üzemekből származó húskészítmények. Ez bizonyos szempontból igaz, viszont a házi hús vásárlása során beleütközhetsz néhány buktatóba, amelyeket a Fanny magazin jóvoltából elkerülhetsz.

Nézzük meg, hogy a hús árnyalata fajtának megfelelő és egységes legyen: a marha mélyvörös, a sertés halvány rózsaszín, a baromfi világos, áttetszően rózsás. A szürkés-zöldes folt, elszíneződés vagy túl sötét, „barnult” rész gyanús, romlott hús lehet, ilyen esetben inkább ne vegyük meg vagy kérjünk másik darabot a termelőtől.
Ha van rá lehetőségünk, ne legyünk restek, és szagoljuk meg a terméket vásárlás előtt. A friss hús tiszta illatú, nem savanykás, nem édeskés és nem ammóniás; ha furcsa, dohos, állott vagy erjedt szagot érzünk, kérjünk másik darabot – vagy bátran álljunk el a vásárlástól. Tapasztalatainkat pedig bejelenthetjük a NÉBIH felé, illetve a járási hivatal élelmiszerlánc-biztonsági osztályának.
A jó hús rugalmas: ujjbenyomás után visszarendeződik, felülete száraz vagy legfeljebb enyhén nedves, nem nyálkás és nem ragacsos. Nem csöpög, nem üveges fényű, és nem látható rajta elszíneződés; ha a pulton lében áll, vagy tapadós réteget hagy a kézen/késen, inkább utasítsuk vissza és álljunk el a vásárlástól.
Ha csomagolva adják át nekünk, akkor az legyen ép, tiszta, szivárgásmentes; újságpapír, illatosított vagy festékes papír ne kerüljön a hússal érintkezésbe. Ha papírba teszik, kérjük friss, élelmiszeripari csomagolópapírba, és ügyeljünk rá, hogy olyan helyről vásároljunk, ahol a nyers áru külön van a készterméktől. Ha nem vagyunk ebben biztosak, kérdezzünk rá!
Nézzük meg, hogy hűtött pultból vagy jégakkuval hűtött ládából adják-e. Mindig ellenőrizzük, hogy tapintásra hideg legyen, ne álljon lében, és ne párásodjon erősen a csomagolópapírja. Ha látunk pult-hőmérőt, vessünk rá egy pillantást, és ellenőrizzük, hogy stabilan hideget mutasson.
Ha előre csomagolt terméket vásárolunk a termelőtől, mindig nézzük át a kiírást vagy a címkét a terméken. Elengedhetetlen, hogy legyen rajta a faj és a rész megnevezése, a súly, valamint a csomagolási vagy vágási dátum. Vágóhídról származó húson keressük az ovális azonosító jelet, kimérésnél pedig kérjük, hogy ezeket az adatokat írják rá a csomagolópapírra.

Az alábbi videóból kideül, hol fordulhat elő romlott hús:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.