Zöldségtermesztés otthon? Így árulhatjuk legálisan

Ha neked is sok terményed lett az idén, de sajnálod, hogy lepotyog a fáról, és annyi zöldség már a fagyasztóba és a rokonok hűtőtáskáiba sem fér el, akár el is adhatod. Ám a zöldségtermesztés otthon is szabályokhoz van kötve, amiket jó, ha tudsz. A Fanny magazin összegyűjtötte, mikre kell figyelned. 

Zöldségtermesztés otthon

Ha csak a felesleges zöldséget és gyümölcsöt adnánk el

Jó hír, hogy a NAV idén július elején kiadott közleménye szerint 600 ezer forintos éves bevételig adómentesen árusíthatjuk a saját termelésű zöldséget és gyümölcsöt. Ilyenkor az árusítás ingó értékesítésnek számít, és nem kell a bevétel után jövedelmet megállapítani. 

Magánszemélyként eladhatjuk a terményeinket

Tehát 600 ezer forintos bevételig nem kell adószámot kiváltani, nyugtát vagy számlát kiállítani, és áfabevallást benyújtani, mivel a nyári zöldség- és gyümölcsértékesítés nem tekinthető gazdasági tevékenységnek. E fölötti határnál azonban már adókötelessé válik a teljes bevétel. Ha azonban rendszeresen árulnánk a saját termést, akkor ez az út nem járható, hiszen az üzletszerű árusítás adószám nélkül akár egymillió forintos bírságot is vonhat maga után.

Adószám kiváltása

Ha csak kevés termést árulunk, de meghaladja a bevétel az éves 600 ezer forintot, válthatunk ki adószámot a NAV-nál. Fontos azonban, hogy ilyenkor az eladásból származó pénz önálló tevékenységnek származó bevételnek számít, ami után adózni kell.

Amikor már nem csak hobbi a zöldségtermesztés

Ha mindig akad felesleg, amit eladunk a kertből, akkor már gazdasági tevékenységet végzünk. Őstermelőként és egyéni vállalkozóként az adózás kedvezőbb, mint adószámos magánszemélyként: ha a mezőgazdasági őstermelő éves bevétele nem haladja meg az 1.744.800 forintot, adómentes marad, szja-bevallást sem kell benyújtani. Átalányadózó esetében a jövedelem 17.448.000 forintos bevételhatárig adómentes.

Az ügyintézés menete a NAK-nál

Ha úgy döntöttünk, őstermelők szeretnénk lenni, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) végzi a nyilvántartást. Az ügyintézést intézhetjük a lakóhelyünk szerint illetékes megyei kamarai ügyfélszolgálaton (falugazdász), vagy postai úton, a NAK hivatalos oldaláról letöltött nyomtatványok kitöltésével és beküldésével.

Nem mindegy, mit akarunk árulni őstermelőként

Az őstermelői regisztrációnál nyilatkozni kell arról, hogy mi a tervezett tevékenység, vagyis mit termesztenénk. Emellett meg kell adni, hol található a földterület, amin a tevékenységet végeznénk. Őstermelőként kizárólag olyan terméket értékesíthetünk, amit a saját gazdaságunkban termesztettünk, és ami szerepel az őstermelői nyilvántartásban. Ezt a Nébih rendszeresen ellenőrzi.

Kutassuk fel a megfelelő bevásárló applikációkat

Egyre népszerűbbek hazánkban a bevásárló- vagy kosárközösségek, melyek összekötik a termelőket és a fogyasztókat. Az interneten könnyen találhatunk a lakóhelyünkhöz közeli közösséget, ezek gyakran házhoz szállítást is vállalnak.

Erre figyeljünk, ha vásárolnánk a piacon

Sajnos gyakori probléma, hogy a piacokon olyan termékeket árusítanak, ami nem az őstermelő saját gazdaságában termett, hanem a nagybani piacon vásárolta meg. Ilyenkor vásárlóként ugyanott vagyunk, mintha bármelyik boltban vettünk volna zöldséget, gyümölcsöt.

Nézzük meg, mi van a standon

Az ál-őstermelők kiszúrására az egyik legbiztosabb módszer, ha szezonális zöldséget és gyümölcsöt vásárolunk a piacon. Ha egy pulton olyasmit látunk, ami még nem teremhet – például nyár közepén sütőtököt –, akkor biztosak lehetünk benne, hogy nem magyar kiskertben termett. A túl nagy kínálat is árulkodó: ha annyi zöldség van egy kofa előtt a pulton, mint egy nagyáruház zöldségespultjában, akkor valószínűleg viszonteladó. Az őstermelők hazákban csak ritkán képesek 8-9 -féle zöldségfélét gazdaságosan megtermeszteni, általában nem is gyakori, hogy túl sokféle zöldséget árulnak.

Keressük a FELIR számot

Ezt a számot a Nébih állítja ki az őstermelők számára, és az árusítók kötelesek kiírni a standoknál. Emellett azt is kötelesek kiírni, hogy a termék saját gazdaságból származik. Ha nincs ilyen kiírás, akkor joggal gyanakodhatunk, hogy a termék nem hazai. Az árusítót meg is kérdezhetjük, honnan származik a termék. A legtöbb őstermelő büszkén hangsúlyozza, hogy a saját kertjéből, és szívesen mesél arról, mit termeszt még. Ha a kérdésünkre ellenséges válasz érkezik, akkor lehet, hogy nem őstermelővel, hanem viszonteladóval van dolgunk.

Menjünk termelői piacra

Szinte minden településen található piac, melyeknek az a célja, hogy az őstermelők, kistermelők helyben árusíthassák a saját termékeiket. Itt nagyobb az esélye, hogy valódi hazai termékeket találunk. Ha mindig ugyanarra a piacra járunk, elegyedjünk szóba az őstermelőkkel, beszélgessünk a termesztésről, árusításról. Ha elégedettek vagyunk a portékával, érdemes mindig ugyanahhoz az eladóhoz visszajárni, így nem érhet bennünket kellemetlen meglepetés.

Bejelenthetjük, ha gyanús a Nébih felé

Ha az árus őstermelőnek adja ki magát, vagy gyanús, hogy a zöldség, gyümölcs túl sok permetszert tartalmaz, akkor a Nébih felé tehetünk bejelentést a nap 24 órájában hívható zöld számon: +36-80/310-020, vagy írhatunk a [email protected] e-mail-címre. Az alábbi esetekben tehetünk bejelentést: illegális, engedély nélküli élelmiszer-előállítás, mézzel kapcsolatos szabálytalanság, alkoholos italokkal kapcsolatban tapasztalt szabálytalanság, állatkínzás gyanúja, növényvédő szerekkel kapcsolatos panasz esetén. 

Tuti tippek paradicsom termesztéshez:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: