Mostantól érdemes vigyázni: ha nem figyelsz a kuka használata során, könnyen pórul járhatsz

PUBLIKÁLÁS: 2025. október 19. 14:00

Változtak a szemétszállítás szabályai: október 1-jétől a MOHU több szigorítást vezetett be, és a meglévő előírásokat is komolyabban ellenőrzik. A Fanny magazin összegyűjtötte, mire érdemes odafigyelni a kuka használata kapcsán.

Érdemes kíméletesen bánni a saját, vagy lakóházunkhoz tartozó szemeteskuka tekintetében, ugyanis nemrég szigorítottak a szabályokon az illetékes szervek. A kuka használata során érdemes betartani őket, így tanácsainkat követve nem kell aggódnod.

Kuka használata: Egy férfi hulladékot helyez a kinti szemeteskuka szájába. — A kuka használata szabályokhoz kötött, érdemes tisztában lenni az előírásokkal
Fotó: Volodymyr TVERDOKHLIB / Shutterstock

Mostantól figyelj jobban a kuka használata során, ezek a hulladékszállítás új szabályai:

1. Óvjuk meg a sérüléstől

Ha megrepedt a kuka, letörött a fedele vagy kitört a kerék, és nem a szolgáltató hibájából adódik a sérülés, akkor nekünk kell kicserélnünk, méghozzá 8 napon belül. Ellenkező esetben a szolgáltató felfüggesztheti a szemétszállítást. Egy új, 120 literes kuka ára körülbelül 13-15 ezer forint. Vigyázzunk rá, időnként mossuk ki, ne tartsuk a tűző napon, és ne pakoljunk rá nehéz dolgokat! A megfelelő kuka használata segít elkerülni a sérüléseket és a pluszköltségeket.

2. Csukódjon le a teteje

Sokszor látni, hogy a kukák annyira tele vannak pakolva, hogy a fedelük nyitva marad. Azonban az új szabály szerint a szolgáltató ilyenkor nem viszi el a hulladékot. Ha rendszeresen megtelik a kukánk, érdemes inkább nagyobbra váltani, hogy ne legyen ilyen probléma a jövőben.

3. A súlykorlát a mérettől függ

Fontos, hogy nem lehet túl nehéz a szemetes. A megengedett súlyhatár a kukák méretéhez van igazítva: egy 15 literes kuka súlya legfeljebb 15 kg, a 80 literes 17 kilogramm, a 120 literes 27 kilogramm, a 240 literes pedig 50 kg lehet. Ha átléptük a határt, a szolgáltató nem köteles elvinni a szemetet, de továbbra is kiszámlázza a szemétszállítási díjat. A szabályoknak megfelelő kuka használata elengedhetetlen a gördülékeny hulladékkezeléshez.

4. Kerüljük el a balesetet

A kihelyezett hulladék nem lehet veszélyes a gyűjtőjárműhöz való mozgatás során, vagyis nem okozhat a kukásautón dolgozók testi épségére vagy az autóra nézve veszélyt. Ezért nem mindegy, hogy mit teszünk bele, például éles tárgyak, törött üveg balesetveszélyt okozhat, ahogyan a törött, sérült szemetes is.

5. Mennyiségi korlátozás

Az országban több helyen is módosult a lakosság által beszállítható, egyes hulladékcsoportokra vonatkozó napi mennyiségi korlátozások a hulladékudvarokban. Érdemes a településünkön érdeklődni, miből és mennyit adhatunk le. 2026-tól pedig az építési törmelék leadásáért fizetni kell majd, és megjelennek a mobil hulladékudvarok, amikor előre meghirdetett helyszíneken gyűjtik majd speciális vagy nagyobb darab hulladékokat.

6. Napokig az utcán marad

Korábban felröppentek olyan hírek, hogy aki a fentieket nem tartja be, akár 20-30 ezer forintos bírságot is kaphat, de ezt a szolgáltató megcáfolta. A szemétszállítási gyakorlat nem változik, a szolgáltató pedig nem jogosult bírság kiszabására, de rendkívüli esetekben szüneteltetheti a hulladékszállítást, vagyis ha nem tartjuk be a szabályokat, nem fogják elvinni a szemetünket. A kuka használata során érdemes odafigyelni ezekre az előírásokra a zökkenőmentes mindennapok érdekében.

Kuka használata: Háztartási hulladék és szemeteskuka, amit egy nő tölt meg épp. — Nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy a kuka használata során mit lehet beletenni, és mit nem
Fotó: New Africa / Shutterstock

Nem mindegy, mit teszünk bele!

1. Mi kerülhet a szemetesbe?
Még kis mennyiségben sem szabad vakolatot, levert csempét, egyéb építési törmeléket a kukába dobni. Nemcsak a súly miatt, hanem azért sem, mert ezeknek az anyagoknak egy része újrahasznosítható.

2. Lehet hamut, de nem frissen
A kályhából kiszedett hamu tűzveszélyes, ezért tilos a kukába dobni, hiszen nemcsak azt, de a kukásautót is begyújthatja. A legalább két napot pihentetett, öngyulladásra már nem hajlamos hamu összekötött zsákban azonban betehető a háztartási szemétbe.

3. Tilos beledobni a papírt
A papírhulladék, például a tiszta kartondobozok, iratok, csomagolópapírok, könyvek, füzetek nem a kommunális szemétbe valók. Ezeket gyűjtsük külön, és a szelektív hulladékkal vitessük el!

4. Ha étellel érintkezett
A konyhában használt papír- vagy műanyag dobozok, amelyek étellel érintkeztek, a szelektív helyett a háztartási hulladékba kerüljenek. Ilyen például a pizzás doboz, a műanyag hústálca és a papírzsebkendő.

5. Szennyezik a környezetet
A régi festékek, aeroszolos rovarirtók, hígítók veszélyes anyagok, és nemcsak környezetszennyezők, de veszélyeztethetik a hulladék begyűjtését végző szakemberek fizikai épségét is.

6. Máshol van a helye a kerti hulladéknak
A falevelek, faágak, fűnyesedék nem dobhatók a kommunális kukába, hiszen ezeket komposztálással újra lehet hasznosítani. Ha ezt nem tudjuk megoldani, tegyük zöldhulladék gyűjtésére való zsákba, és vitessük el a zöldhulladék-szállítás napján.

7. Értékesebb erőforrás
Az elektronikai hulladékok veszélyes anyagnak minősülnek, és emellett értékes nyersanyagokat tartalmaznak, ezért ne dobjuk a szemetesbe, még akkor se, ha kisebb méretűek, mint például a rossz billentyűzetek, telefontöltők.

8. Sérüléseket okozhatnak
Üvegek csak akkor kerülhetnek a szemetesbe, ha étellel szennyeződtek. De érdemes inkább elmosni őket, és a szelektív gyűjtőszigetekre vinni. A törött üveg balesetveszélyes lehet.

9. Adjuk le az udvarokban
Mindazt, ami nem mehet a kommunális szeméthez, leadhatjuk a legközelebbi hulladékudvarban is, legyen szó akár elektronikai, akár veszélyes hulladékról. Érdemes indulás előtt telefonon érdeklődni, hogy milyen mennyiségben veszik át.

10. Véget ért a tesztelés
A MOHU a 2024-es tesztidőszak után kiterjesztette a konyhai zöld- és élelmiszer-hulladék gyűjtést az országban. A tervek szerint 2025 végéig több, mint egymillió új szelektív kuka kerül a lakossághoz. Az edények használata, átvétele kötelező ott, ahol bevezették a szolgáltatást.

A tájékoztatás nem teljes körű!