

Hatalmas médiavisszhangot váltott ki 2006 augusztusában, amikor a nyolc évvel korábban elrabolt Natascha Kampusch megszökött fogvatartójától. Az 1988. február 17-én született lány csak 10 éves volt, amikor Wolfgang Přiklopil 1998. március 2-án reggel, iskolába menet fehér furgonjába tuszkolta, majd a Bécstől autóval fél órára található Strasshof an der Nordbahn-i házába vitte, ahol egy, a garázs alatt kialakított kis pincében tartotta fogva a lányt.

A fogság első hat hónapjában Natascha egyáltalán nem hagyhatta el a mindössze 8 négyzetméteres, ablaktalan és hangszigetelt kamrát, később azonban fogvatartója házimunkára és főzésre is kényszerítette a ház felső szintjein. Szökésére végül nyolc év elteltével nyílt lehetősége, amikor Přiklopil furgonját porszívózta, a férfi pedig egy telefonhívás miatt félrevonult. A lány ekkor kihasználva a zajt és a pillanatnyi figyelmetlenséget, kirohant a kertkapun. Menekülése után a szomszédoktól kért segítséget, miközben az elrablója még aznap este öngyilkosságot követett el: egy vonat elé ugrott. Natascha később megvásárolta a házat, ahol fogva tartották, a hírhedt pincerészt pedig betonnal töltette fel, hogy végleg lezárja múltjának ezen sötét szakaszát.
Alábbi cikkünkben a történelem leghirhedtebb emberrablásait vesszük górcső alá, amelyek az egész világ közvéleményét megrendítették.
Charles Lindbergh, a híres pilóta húsz hónapos kisfiát 1932-ben rabolták el New Jersey-i otthonukból, ami az akkori Amerika egyik legmegrázóbb bűnügyévé vált. A Lindbergh-bébi kétségbeesett keresés és a váltságdíj kifizetése ellenére a gyermek holttestét két hónappal később, a ház közelében találták meg. Az eset hatására alkották meg a szövetségi „Lindbergh-törvényt”, amely azóta is lehetővé teszi, hogy az FBI azonnal bekapcsolódhasson az államhatárokon átnyúló emberrablási ügyek nyomozásába.
A gazdag sajtómágnás unokáját egy Symbionese Liberation Army nevű radikális baloldali csoport rabolta el kaliforniai lakásából. Néhány hónappal később a lány megdöbbentette a közvéleményt, amikor fegyverrel a kezében vett részt elrablói bankrablásában, magát „Tania” néven forradalmárnak nevezve. Ez a fordulat vált a Stockholm-szindróma legismertebb történelmi példájává, rávilágítva a foglyok feletti pszichológiai kontroll mélységeire.
A többször is megválasztott olasz miniszterelnököt a Vörös Brigádok nevű terrorszervezet rabolta el Róma központjában, miközben testőreit brutálisan kivégezték. A politikus 55 napon át tartó fogsága alatt az olasz állam végig megtagadta a tárgyalást a terroristákkal, hűen tarva magát a meg nem alkuvás elvéhez. A tragikus végkifejletben Aldo Moro holttestét egy autó csomagtartójában találták meg, ami az olasz politikai terrorizmus legsötétebb fejezeteként vonult be a történelembe.
A világ akkori leggazdagabb emberének 16 éves unokáját Rómában rabolták el, ám a milliárdos nagyapa hónapokig nem volt hajlandó kifizetni a kért váltságdíjat. Az emberrablók végül levágták a fiú fülét és elküldték egy napilapnak, hogy bizonyítsák szándékaik komolyságát és megtörjék a család ellenállását. A váltságdíj kifizetése után a fiú kiszabadult, de a brutális fogság és a nagyapa ridegsége örökre rányomta bélyegét a hátralévő életére. John Paul Getty III történetéből azóta film is készült Ridley Scott rendezésében.
A náci titkosszolgálat 1944. október 15-én, a „Mickey Mouse-akció” keretében tőrbe csalta és elrabolta a magyar kormányzó egyetlen életben maradt fiát. A németek a fiú életével zsarolták meg Horthyt, aminek következtében a kormányzó kénytelen volt visszavonni a kiugrási proklmációt és átadni a hatalmat a nyilasoknak. Az ifjabb Horthy Miklóst koncentrációs táborba hurcolták, és csak a háború végén szabadult ki a szövetségesek segítségével.
Ismerd meg az alábbi videóból a leghíresebb magyar emberrablás történetét:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.