
Josef Mengele élete 1979. február 7-én ért véget a világ túlsó felén. A koncentrációs táborok rettegett orvosa, akit sokan az auschwitzi „halál angyalának” emlegettek, magányosan és félelemmel tele távozott az élők sorából.

Mengele a háború után hosszú ideig sikeresen eltűnt a nyilvánosság elől. Argentína, Paraguay, majd Brazília lett az új otthona – legalábbis papíron. Folyamatos menekülésben élt, barátokra és ismerősökre támaszkodva, akik segítették a rejtőzködésben.
A kezdeti évek még viszonylagos kényelemben teltek Mengele számára. A családi vagyon és a szimpatizánsok támogatása elegendő volt ahhoz, hogy ne kelljen nélkülöznie. Ám ahogy az évek teltek, a pénze elfogyott, a kapcsolatai halványodni kezdtek, és a bujkálásért egyre magasabb árat kellett fizetnie.
Az auschwitzi orvos utolsó éveiben írt leveleiből és naplóbejegyzéseiből egy fizikailag és lelkileg is erősen hanyatló ember képe rajzolódik ki. Hosszú ideig kínzó hasi fájdalmaktól szenvedett, mivel a bujkálás okozta stressz levezetésére azt a stratégiát találta, hogy ideges perceiben a bajuszát rágta. A lenyelt szőrszálak pedig súlyos egészségügyi problémákhoz vezettek: a szőrszálak gombócokban gyűltek össze a beleiben, elzárva az emésztőrendszerét, ami egy életveszélyes állapothoz vezetett.
A félelem állandó társa volt mindennapjaiban. Leveleiben a halál angyala arról írt, hogy nem csupán az elfogástól tartott. Rettegett, hogy a környezete teljesen elpártol mellőle, és lassan nem lesz olyan ember, aki hajlandó lesz a saját életét kockára tenni az érdekében.
A Mengele-feljegyzések legmegdöbbentőbb fordulata talán az, hogy a náci orvos gondolkodása egy cseppet sem változott, még utolsó napjaiban sem. Nem kérdőjelezte meg a náci ideológiát. Sőt! A világ változásait idegenkedve figyelte, és kritikával illette azokat, akik bűnbánatot mutattak a háború után. Naplójából az is kiderült, hogy szánalommal tekintett azokra a volt náci vezetőkre, akik megbánásukat bármilyen formában kifejezték. Számára a múlt nem jelentett terhet – inkább saját gondolkodásának igazolása volt.

A koncentrációs táborok rettegett orvosa abban reménykedett, hogy Brazíliában újra felépítheti életét, és egy árjaizmust támogató közegre talál. Ez az illúzió azonban hamar szertefoszlott. Szövetségesei helyett a pénzhiány, a betegségek és a magány kísérték.
1979-ben szívroham végzett vele egy brazil tengerparti városban. Halála után évekig vitatták, valóban ő volt-e az elhunyt, mígnem a DNS-vizsgálatok véglegesen megerősítették a személyazonosságát.
Az alábbi videóban Josef Mengele életének további részleteiről hallhatsz bővebben:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.