Újabb bizonyíték a földönkívüli életre: elképesztő, mire bukkantak a tudósok a holdon

Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán felszíne alatt olyan alagutak találhatók, amelyek potenciálisan idegen életnek adhatnak otthont. A NASA és a Washingtoni Egyetem tudósai elemezték a Cassini űrszonda által rögzített adatokat, amely több mint 100 célzott repülést hajtott végre a Titán körül, majd feltárták, hogy a távoli holdon egy olyan latyakos, nagynyomású jégréteg található, amely hasonló az olvadó sarkvidékhez, és ami akár a földönkívüli életet is rejtheti. Mindez ráadásul azt jelenti, hogy a Titán  fagyott felszíne alatt talán mégsem található egy, a vízi világhoz hasonló folyékony óceán, ahogy azt eddig gondolták.

A földönkívüli életnek adhat otthont a Szaturnusz holdja

– mondta el a tanulmány egyik szerzője, Baptiste Journaux professzor a Washingtoni Egyetemről, kiemelve, ennek következményei lehetnek arra nézve, hogy milyen típusú életre találhatnak rá.

A körülbelül 5100 kilométer átmérőjű Titánt a NASA egy jeges világként írja le, amelynek felszínét teljesen eltakarja egy aranyszínű, ködös légkör. Ez az egyetlen olyan hely a Naprendszerben, ahol a Földhöz hasonló körforgás figyelhető meg: a felhőkből eső hullik, amely átfolyik a felszínen, megtölti a tavakat és tengereket, majd visszapárolog az égbe, hasonlóan a bolygónk víz körforgásához. Mialatt a Titán ellipszis alakú pályán keringett a Szaturnusz körül, azt is megfigyelhették, hogy az alakja attól függően változik, hogy hol helyezkedik el a Szaturnuszhoz képest. 2008-ban a kutatók azt feltételezték, a Titán felszíne alatt egy hatalmas óceánnak kell lennie, ami lehetővé teszi a nyúlást és összenyomódást.

- tette hozzá Journaux professzor

A tanulmányhoz a tudósok a Cassini által szerzett sugárzási adatok újbóli elemzését hajtották végre modern technikák segítségével. Érdekes módon azt találták, hogy a Titán alakváltozása vagy „hajlítása” körülbelül 15 órával a Szaturnusz gravitációs vonzásának csúcsa után következik be. Ez az időbeli késleltetés lehetővé tette a tudósok számára, hogy megbecsüljék, mennyi energia szükséges a Titán alakjának megváltoztatásához, illetve, hogy következtetéseket vonjanak le a hold belsejéről. Lényegében a Titánban elvesztett vagy eloszlott energia mennyisége igen jelentős volt, és sokkal nagyobb, mint amit akkor lehetne megfigyelni, ha a Titánnak globális folyékony óceánja lenne.

– mondta el a tanulmány másik szerzője, Flavio Petricca a NASA-tól.

A tanulmány szerint a Titán fagyott külseje további jeget rejt, amelyet olvadékvíz-zsebeknek (hó és jég olvadásából keletkezett víz) ad át egy sziklás mag közelében. A Nature folyóiratban megjelent tanulmányban javasolt modell több latyakot és jóval kevesebb folyékony vizet mutat ki a Titánon, mint azt korábban gondolták.  A Titánon felfedezett latyakos kőzetréteg továbbá izgalmas következményekkel járhat a Naprendszerünkön kívüli élet keresése szempontjából, mivel kibővíti a lakhatónak tartott környezetek körét. 

Bár a Titánon lévő folyékony óceán gondolata ígéretes jel volt az ottani életre, a kutatók úgy vélik, az új eredmények csak növelhetik ennek megtalálásának esélyeit. Az elemzések emellett azt mutatják, hogy a Titán édesvízi rétegei elérhetik a 20°C-ot is, ami a földi élet kialakulásához optimális hőmérséklet. A hold lakhatóságáról a NASA a 2028 júliusában induló Dragonfly Titán-missziója után derülhetnek ki további információk: a Dragonfly leszállóegység várhatóan 2028 júliusában indul útnak, és feltehetően 2034-ben érkezik meg a Titánra – írja a Daily Mail.