Robert Capa, 1937

Robert Capa – aki közel merészkedett, hogy megmutassa az igazságot

háború
PUBLIKÁLÁS: 2025. október 22. 08:15
Van, aki menekül a veszély elől, más odalép, hogy lefényképezze azt. Robert Capa ilyen volt. Egy pesti fiú, aki mindig közel merészkedett a legvéresebb eseményekhez.

Friedmann Endre néven született 1913 október 22-én Budapesten, és hamar megérezte, hogy a világ érdekesebb annál, mint amit a Nagykörút megmutat. Már fiatalon újságíró akart lenni, végül a fényképezőgép lett a szeme, a háború pedig a témája. A német megszállás elől Párizsba menekült, ott vette fel a nevet, amely azóta legendává vált: Robert Capa. Azt mondta, azért választotta ezt, mert jól hangzik minden nyelven; de talán azért is, mert új névvel új életet akart – olyat, amely messzire viszi. Messzire is vitte: ott volt az 1930-as évek Spanyolországában, ahol a polgárháború porában született meg az egyik leghíresebb képe, A milicista halála. Aztán Kínában, Észak-Afrikában, Olaszországban, a normandiai partraszállásnál, sőt Párizs felszabadításánál is jelen volt. Öt különböző háborúban megszámlálhatatlan emberi sorsnak volt tanúja és megörökítője.

Robert Capa: A milicista halála
Robert Capa: A milicista halála
Fotó: Johnny Green - PA Images /  GettyImages

Robert Capa – a háborús fotózás legnagyobb alakja

Capa nem a háborúkat akarta látványossá tenni, hanem az embereket akarta megmutatni bennük. A félelmet, amit ott látott a katonák szemében. A bátorságot, a reményt, ami sosem tűnik el.

„Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel” 

– mondta egyszer, később ez lett a hitvallása. Ő tényleg közel ment. Néha túlságosan is.

A normandiai partraszálláskor készített képei ma a 20. század legfontosabb fotói közé tartoznak, pedig a legtöbb megsemmisült egy laborbalesetben. Ami megmaradt, elmosódott és szemcsés, de pont ettől érdekes és hátborzongató.

Robert Capa 1954-ben, Indokínában vesztette életét. Taposóaknára lépett, miközben egy francia katonai egységet követett, a kezében pedig ott maradt a fényképezőgép. Csupán negyvenéves volt. Robert Capa születésnapján nemcsak a fotóira, hanem a bátorságára is emlékezünk. Nézd végig galériánkban, mit látott ő, aki mindig egy lépéssel közelebb került a valósághoz. Képei nem a háborút, hanem az életet dicsőítik.

Gerda Taro (1910 - 1937) (balra) és Robert Capa (1913 - 1954) fotósok portréja, 1936.
A vitorlázó repülőgépek leszállóhelye, ahol a szövetséges légideszant-hadsereg leszáll a Rajnán át Weselnél, a holland határ közelében, 1945. március 24-én
Taylor Williams idegenvezető, Robert Capa fotós (1913 - 1954) és Ernest Hemingway író (1899 - 1961) egy kenuval pózol kacsavadászat közben az idahói Sun Valley-ben, 1940. november 13-án
Robert Capa (balra), a Life magazin fotósa, és Ernest Hemingway (jobbra) egy azonosítatlan katonával
Egy brit Airspeed Horsa vitorlázó repülőgép erősítést hoz a németországi Weselbe a szövetségesek ejtőernyős rohamműveletéhez, amelynek célja a rajnai átkelő biztosítása. Az előtérben az amerikai légideszant-hadosztály ejtőernyősei láthatók.
Egy nő német apától származó gyerekével és édesanyjával együtt a tömeg gúnyolódásának és megaláztatásának célpontjává válik Chartres-ban, miután büntetésként leborotválták a hajukat a német csapatokkal való együttműködésük miatt.
1945. március 24.: német katonák és civilek hasalnak a földön, hogy fedezéket találjanak, miután tüzérségi találat érte a tanyát, ahol tartózkodtak.
A Szabad Francia Hadsereg katonái Chartres elfoglalása után, Franciaország északi-középső részén

 

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

 

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.