Lőtt sebbel tartott beszédet az amerikai elnök

1912. október 14-én Theodore Roosevelt ellen merényletet követtek el: egy pisztolygolyó fúródott a mellkasába. Ő pedig – vérző ingben, átlőtt beszédvázlattal a zsebében – mégis végigmondta kampánybeszédét Milwaukee-ban. Ismerd meg a történelem egyik legelképesztőbb politikai pillanatát.

Merénylet a harmadik ciklus árnyékában

Az 1912-es amerikai elnökválasztás a politikai drámák iskolapéldája volt. Theodore Roosevelt, az Egyesült Államok 26. elnöke, aki 1901 és 1909 között már két ciklust szolgált, visszatért a közéletbe – dühösen és eltökélten.

Úgy érezte, hogy utódja, William Howard Taft elárulta a progresszív reformokat, amelyeket ő indított el. Amikor a Republikánus Párt újra Taftot jelölte, Roosevelt nem tűrte tovább a mellőzést: saját mozgalmat alapított, a Progresszív Pártot, ismertebb nevén a „Jávorszarvasbika Pártot”.

„Olyan erős vagyok, mint egy jávorszarvasbika” – jelentette ki akkor, és nem sejtette, mennyire szó szerint kell majd ezt bizonyítania.

Lövés a Milwaukee-i éjszakában

1912. október 14-én Roosevelt éppen kampányturnén volt a Wisconsin állambeli Milwaukee-ban. A Hotel Gilpatrick előtt hatalmas tömeg várta, mikor este nyolc óra körül kilépett a szállodából, hogy elinduljon a beszéd helyszínére. A tömegben azonban ott rejtőzött a merénylő, egy New York-i kocsmáros, John Flammang Schrank, aki napok óta követte a politikust. Amikor Roosevelt a nyitott autóhoz lépett, Schrank előrántotta revolverét és elsütötte. A golyó a volt elnök mellkasába fúródott, közvetlenül a szíve fölött.

Roosevelt hátratántorodott, majd megtapogatta az oldalát. Inge máris véres volt, de mivel nem köhögött vért, arra következtetett, hogy a lövedék nem érte el a tüdejét. Nem engedte, hogy emberei kórházba vigyék – és azt sem, hogy a feldühödött tömeg meglincselje a támadót: „Ne bántsák azt az embert. Engem már meglőttek, de most beszédet kell mondanom.”

„Egy lövéssel nem lehet leteríteni egy jávorszarvasbikát”

Amikor Roosevelt a pódiumra lépett, a közönség még semmit sem tudott a támadásról. Ő kezdésként csak annyit mondott: „Nem tudom, mindenki értesült-e róla, de engem az imént meglőttek.”

A hallgatóság először nevetett, aztán döbbenten nézte, ahogy a politikus kigombolta mellényét, és megmutatta véres ingét. Majd előhúzta mellzsebéből a beszédvázlatot – egy ötven oldalas, átlőtt papírköteget –, és hozzátette, hogy valószínűleg ez és a fém szemüvegtok mentette meg az életét.

„A golyó bennem van, szóval nem fogok hosszú beszédet tartani” – mondta, majd nyolcvannégy percig beszélt. A vér átszivárgott a ruháján, de hangja végig erős maradt. A hallgatóság lélegzet-visszafojtva figyelte. Amikor végzett, csak ekkor engedte, hogy kórházba szállítsák.

A golyó, ami végül nem döntötte el a választást

A merénylet után az egész ország döbbenten figyelte az eseményeket. Roosevelt két hét alatt felépült, és újra kampánykörútra indult. De hősies helytállása sem volt elég ahhoz, hogy megfordítsa a választást: a demokrata Woodrow Wilson győzött, miközben a Republikánus Párt Tafttal és Roosevelttel megosztotta a szavazatokat.

John Schrankot, a merénylőt, pszichiátriai vizsgálat után elmebetegnek nyilvánították. A férfi azt állította, hogy William McKinley, a korábban meggyilkolt elnök „meglátogatta álmában”, és arra szólította fel, hogy akadályozza meg Roosevelt harmadik elnökségét. Életfogytig tartó elmegyógyintézeti kezelésre ítélték, és ott is halt meg 1943-ban.

Az ember, akin a golyó sem fogott

Theodore Roosevelt - akinek kedvenc könyve Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője volt - túlélte a merényletet, ahogy túlélte a háborúkat és a politikai csatatereket is. A golyó ott maradt a testében, emlékeztetve arra az estére, amikor a politikai bátorság és saját fizikai ereje szinte mítosszá olvadt össze.

Roosevelt később így emlékezett: „Ha hiszel az ügyedben, nincs az a golyó, ami megállítson.” Története ma is ott él az amerikai legendák között – egy elnökjelölté, aki szó szerint vérét adta a szavaiért.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: