Megtalálhatták Attila sírját? Az emberiség egyik legnagyobb rejtélye másfél évezrede izgatja a világot

Kevés történelmi alak körül kavarog annyi legenda, mint Attila, a hunok fejedelme körül. Élete, hódításai és titokzatos halála évszázadok óta izgatják a képzeletet, de semmi sem izgalmasabb annál, hogy hol lehet a végső nyughelye. A régi legenda szerint egy folyómeder alá rejtették, hármas koporsóba zárva, hogy senki soha ne találjon rá – és hogy „Isten ostorának” (flagellum Dei) végső nyughelyét örök homály fedje. Cikkünkben megpróbálunk utána járni, hol lehet Attila sírja.

Attila sírja - A hármas koporsó és az elterelt folyó története

A legismertebb legenda szerint Attilát 453-ban, halála után egy hármas koporsóban – arany, ezüst és vas rétegekbe zárva – helyezték örök nyugalomra. A sírját ásókat azonnal megölték, nehogy bárki elárulja a titkot, sőt, egyes beszámolók szerint a Tisza vizét is elterelték, hogy a koporsót a folyó medrébe rejtsék. Ez a drámai kép Ipolyi Arnold XIX. századi Magyar mythologiájából került a köztudatba, és innen vált „közismert ténnyé”, noha korabeli írott forrás mindezt egyáltalán nem erősíti meg.

A néphagyományban mégis szájról szájra terjedt: „Napsugárba, holdsugárba és fekete éjszakába” temették Attilát, vagyis arany-, ezüst- és vaskoporsóba. A folyó alá rejtett sír története idővel a magyar identitás egyik mitikus pillérévé vált, amelyet írók, költők, sőt népi történetmondók is továbbörökítettek.

Hol lehet a nyughelye?

A valódi helyszínről máig komoly viták zajlanak. Sokan a Tisza vagy a Zagyva medrében sejtik, mások szerint a Duna–Tisza közének keleti részén kellene kutatni, amely legalább húszezer négyzetkilométeres terület. Felmerült a Temes és a Körös vidéke, sőt a Pilis hegység is, ahol egyes kutatók szerint Szikambria, a hun főváros romjai rejtőznek.

Az elmúlt évtizedekben több szenzációs felfedezésről is beszámoltak. A Discovery egyik műsorában például helikopterről készült légi felvételekkel mutatták be a Pilisben található falmaradványokat, amelyekről azt állították, Attila városához köthetők. Másutt geológiai műszerek jeleztek földalatti kamrát, ám ezek végül nem bizonyultak a hun uralkodó sírjának. A Magyar Nemzeti Múzeum szakértői óvatosak: ahogy Bóna István történész fogalmazott,

A legenda árnyékában

A történet romantikája időről időre újra feléled. 2023-ban román régészek egy hun herceg sírjára bukkantak, amely ismét felvetette a kérdést: vajon közelebb kerültünk-e Attila nyughelyéhez? A tudomány azonban óvatos. Az V. századi technikai szint mellett például erősen kétséges, hogy valóban elterelhettek volna egy egész folyót csak a temetés kedvéért.

Mindez azonban nem csökkenti a legenda erejét. Attila alakja egyszerre volt félelmet keltő hódító és nemes uralkodó: Priszkosz rétor, aki személyesen járt udvarában, műveltnek és méltóságteljesnek írta le. A későbbi nyugati források azonban inkább a „világ pörölyét” (malleus orbis) látták benne, aki valós és komoly fenyegetést jelentett Rómára és egész Európára.

Örök rejtély és kulturális örökség

Attila sírjának keresése ma is folyik – régészek, amatőr kutatók és legendakedvelők egyaránt próbálják megfejteni a több mint másfél évezredes rejtélyt. Hogy valaha is rábukkanunk-e, az bizonytalan. Ám talán épp ez adja Attila igazi varázsát: amíg a sír rejtve marad, addig a magyar történelem és mítosz határán lebegő alak valóban misztikus marad.

Hiszen a titok legalább olyan fontos része az örökségnek, mint maga a lelet lehetne. Attila sírja – akár víz alatt, akár föld mélyén, akár csupán a képzeletben – a magyar múlt egyik legnagyobb megoldatlan talánya marad.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: