Tényleg a víz mélyén rejtőzik Attila sírja? Egy több ezer éves titokra derülhet fény

Kevés olyan mitikus szereplője van a világtörténelemnek, mint Attila, a hunok fejedelme. Élete és különösen végső nyughelye évszázadokon át foglalkoztatta a közvéleményt, legendás temetéséről számtalan monda szól, amelyek közül a legismertebb szerint három koporsóba helyezték, és egy folyót is eltereltek, hogy teljes titokban nyugodhasson. Cikkükben Attila sírja nyomába eredtünk.

Attila sírja: a titkos temetés legendája és a történeti hagyományok

Attila 434-től 453-ig uralta Közép-Európától a Kaszpi-tengerig és a Dunától a Balti-tengerig terjedő hatalmas nomád birodalmát. A Képes krónika szerint „Isten kegyelméből Bendegúz fia, a nagy Magyor unokája, a hunok, médek, gótok, dánok királya, a földkerekség ijedelme, Isten ostora”. Kortársai – például Priszkosz rétor, aki öt évet töltött a hun udvarban – művelt és nemes uralkodóként írták le, szemben a nyugati történetírók későbbi, véreskezű hadvezérként ábrázoló beszámolóival.

A magyar néphagyományban fennmaradt történetek szerint Attilát úgy temették el, hogy senki se tudja sírjának a pontos helyét. Az arany, ezüst és vaskoporsót a napsugár, holdsugár és fekete éjszaka jelképezte, majd a Tisza két ágának egyikét elzárva temették el. A temetésen részt vevőket kivégezték, hogy senki ne árulja el a sír helyét. Bár a folyó alá temetés máig vitatott, a legenda generációról generációra öröklődött.

Attila alakja a hun–magyar folytonosság egyik bizonyítéka volt, és jelentős szerepet játszott a magyar nemzeti identitás kialakulásában. A Képes krónika tanmeséi, valamint XIX-XX. századi írók, mint Móra Ferenc (Leszámolás Attilával), Gárdonyi Géza (A láthatatlan ember) és Jókai Mór (Attila sírja), mind megörökítették alakját. Ugyanakkor történeti forrásokból – főként Priszkosztól – kevés biztosat tudunk, és a halálának körülményei sem egyértelműek: lehetett orrvérzés vagy felesége, Krimhilda (Ildikó) szerepe a halálában.

A román felfedezés: újabb lépés a titok felé, vagy csak egy zsákutca?

2023 végén román régészek Mizil városa közelében, a Ploieşti-Buzău A7 autópálya építkezése során hun kori sírt tártak fel, amely azonnal a nemzetközi figyelem középpontjába került. A feltárt leletegyüttes több száz darabból állt, köztük drágakövekkel kirakott aranyékszerek, fegyverek, egy aranyozott nyereg, valamint egy részben épen maradt aranyozott halotti maszk, amelyek mind arra utalnak, hogy a sír magas rangú harcos végső nyughelye lehetett. Sok sajtóbeszámoló azonban máris Attila sírjaként azonosította a helyet.

Ugyanakkor a szakértők óvatosak: egyértelmű bizonyíték nincs arra, hogy valóban a hun király nyugszik-e a sírban. A leletanyag elemzésével azonban a korszak temetkezési szokásai és a hunok társadalmi hierarchiája új megvilágításba kerülhetnek.

A román feltárás így egyszerre jelent potenciális áttörést a hun történelem és Attila titokzatos végső nyughelye iránti kutatásokban, és figyelmeztető példát arra, mennyire nehéz megbízható következtetéseket levonni a kevés középkori forrás és a legendák szövevényéből. Míg egyesek már a nagy felfedezésként ünneplik, mások szerint csupán egy újabb állomást jelent a kutatás hosszú, bizonytalan útján.

Lehetett-e víz alá temetés?

A középkori források és a néphagyomány évszázadok óta élénken ábrázolják Attila titokzatos temetését, amelynek része volt állítólag a folyó elterelése és a koporsóknak a mederbe való helyezése. A történeti és régészeti bizonyítékok azonban arra utalnak, hogy ez a mozzanat a gyakorlatban nehezen valósulhatott volna meg az V. századi hun technikai szint mellett. A korszakban nem ismert olyan mérnöki vagy szervezési kapacitás a Kárpát-medencében, amely lehetővé tette volna egy folyó elterelését és a koporsók biztonságos víz alá süllyesztését.

Történészek, köztük Ipolyi Arnold, úgy vélik, hogy a legenda részben összekapcsolódhatott más korabeli eseményekkel, például a gót király, Alarik temetésével, amelynek részletei hasonló misztikus elemeket tartalmaztak. A hunok és az avarok körében, valamint a szkíta hagyományban a földhalmos kurgán temetkezés volt az uralkodó, így a titkos temetés nagy elővigyázatossággal, de földbe ásva valószínűbb.

Attila öröksége máig fennmaradt

Ennek ellenére a néphagyomány ereje töretlen: a hármas koporsó, a vízbe és földbe rejtett sír története évszázadokon keresztül él, és a magyar történeti tudat részévé vált. Bár a régészek és történészek óvatosak a szó szerinti értelmezéssel, a legenda az Attilát övező misztikum és a hunok kultúrája iránti kíváncsiság egyik legmaradandóbb eleme maradt.

Attila neve és alakja ma is élő legenda: nem csupán a magyar irodalom és folklór inspirálója, de a hun–magyar folytonosság jelképe is. A titkos temetés, a három koporsó és a legendákban élő félelem a holttest felhasználásától mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Attila rejtélye több mint 1570 évvel a halála után is foglalkoztassa a történészeket és a közvéleményt.