
A történelem legsötétebb esetei gyakran nem szerepelnek a tankönyvekben. Alább öt olyan vérfürdőt mutatunk be, amelyeket méltatlanul elfeledtek, pedig a brutalitásuk felér bármelyik hírhedt mészárlással.
1. Batang Kali mészárlás (Malajzia, 1948)
A brit gyarmati hadsereg 24 ártatlan kínai munkást végzett ki a malajziai Batang Kaliban, egy „kommunistaellenes” rajtaütés során. Bár az esetről hivatalosan „tűzharcként” számoltak be, később brit katonák is bevallották: hidegvérrel gyilkoltak. A brit kormány a mai napig nem vállalt felelősséget.
2. Sand Creek mészárlás (USA, 1864)
A Colorado Terület milíciája több mint 150 békés cheyenne és arapaho őslakost gyilkolt le – főleg nőket, gyerekeket és időseket. A támadás brutális volt: testrészeket vágtak le trófeaként. Az amerikai közvélemény egy része felháborodott, de a felelősök többsége megúszta a büntetést.
3. Katyńi mészárlás (Lengyelország, 1940)
A Szovjetunió több mint 20 ezer lengyel tisztet és értelmiségit végzett ki a katyńi erdőben, majd évtizedekig a náci Németországra hárították a felelősséget. Csak 1990-ben ismerte el a Szovjetunió, hogy ők álltak a háttérben. A mészárlás a szovjetek által elfoglalt területeken történt, és a holttesteket tömegsírokban temették el Katynban, Mednojében és Pjatyihatkában. A gyilkosságokat a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának döntése alapján hajtották végre. A katyni mészárlás az 1940-ben meggyilkolt lengyel tisztek és értelmiségiek emlékére emléknapot is kapott Lengyelországban. A tragédia máig a lengyel történelem egyik legfájdalmasabb fejezete.
4. Csedzsu-szigeti vérengzés (Dél-Korea, 1948–1954)
A dél-koreai kormányerők mintegy 30 ezer civilt öltek meg egy kommunistaellenes „tisztogatás” során. A történteket évtizedekig elhallgatták, és a túlélőket hallgatásra kényszerítették. Csak a 2000-es években kezdődött el a nyilvános feltárás.
5. Halabja vegyi támadás (Irak, 1988)
Szaddám Husszein rezsimje egy brutális támadásban mintegy 5 ezer kurd civilt ölt meg néhány perc alatt vegyi fegyverekkel az iraki Halabja városában, főként nőket és gyermekeket. A támadás célja a kurdok megfélemlítése volt.
Az esetet a legsúlyosabb, vegyi fegyverekkel végrehajtott, civilek elleni támadásként tartják számon a történelemben. A támadásban használt vegyi anyagok között szerepelt mustárgáz, szarin és más idegméreg hatású anyagok is. A mészárlás felelősségét Szaddám Huszein unokaöccsére, Ali Hasszán al-Madzsidra, más néven Vegyi Alira hárították, aki beismerő vallomást tett, és kivégezték.
A nemzetközi közösség akkoriban vonakodott fellépni Szaddám Huszein ellen. Később a támadást az iraki legfelsőbb bíróság népirtásnak minősítette, és az ENSZ is elítélte.
Politikai érdekek: sok esetben az államok aktívan eltussolták az eseményeket.
Nyelvi és földrajzi távolság: ha valami nem a „nyugati” világban történt, gyakran nem kapott figyelmet.
Félelem és cenzúra: a túlélők gyakran nem beszélhettek, mert féltek, vagy megfélemlítették őket.
Andrzej Wajda teljes filmje megtekinthető a Youtubon:
Ezek is érdekelhetnek:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.