
Minden évben ezrek szelik át a magyar tengert Révfülöptől Balatonboglárig, egyéni kihívást keresve vagy a tömegrendezvény közösségi lendületébe kapaszkodva. Az ikonikus esemény ma már a nyár egyik legismertebb sporteseménye, de kevesen tudják, hogy a Balaton-átúszás hagyománya több mint másfél évszázaddal ezelőtt kezdődött — egyetlen elszánt férfival, Szekrényessy Kálmánnal.
Szekrényessy Kálmán (1846–1923) neve ma már alig cseng ismerősen a nagyközönség számára, pedig a XIX. század végének egyik legsokoldalúbb és legvakmerőbb sportembere volt. Jogász végzettségű, nyelvtehetségéről híres, publicista, szervező és mindenekelőtt sportúttörő, akinek élete egybecseng a modern magyar sportmozgalom megszületésével.
1880. augusztus 29-én írta be magát a történelembe azzal, hogy elsőként úszta át a Balatont Siófok és Balatonfüred között. A közel 14 kilométeres távot 6 óra 40 perc alatt teljesítette, ami nemcsak fizikai teljesítményként volt szenzáció, hanem szimbolikus tettként is: a Balaton ekkor vált először a magyar sport egyik színterévé.
De Szekrényessynek nem ez a tette volt az első, amelyre Európában felkapták a fejüket. 1873-ban első magyarként úszta át a Gibraltári-szorost, 1875-ben körbeúszta a Helgoland-szigetet az Északi-tengeren, 1876-ban már a svájci–német határon húzódó Bodeni-tóban úszott, ahol a német sajtó „Der Schwimmkönig aus Ungarn" (A magyar úszókirály) néven kezdte emlegetni. A tó Lindau és Romanshorn közötti szakaszát teljesítette — ez mintegy 9 km –, ezzel pedig egyike lett az első nemzetközileg is elismert magyar sportolóknak. 1876-ban elsőként teljesítette a Boszporusz-átúszást. 1877-ben újra teljesítette a Dardanellákat, decemberben pedig első magyarként úszta át a Szuezi-csatornát.
1879-től sorra következtek a balatoni bravúrok: a Tihany–Balatonfüred–Tihany duplatáv (1879), majd 1880-ban többször is edzette ezen az útvonalon magát, mielőtt augusztus 29-én végrehajtotta az első hivatalos Balaton-átúszást, amely a magyar úszósport születésnapja is lett. Ezt követte szeptember 12-én az első magyarországi úszóverseny, amelyet viharos időben nyert meg Csentéry Kálmán ellen – a versenyt Jókai Mór is figyelemmel kísérte.
1881-ben 7 óra 47 perc alatt úszott Pegliből Genovába (19 km), majd elsőként teljesítette a Vác–Budapest (31,5 km) távot is a Dunán. Ugyanebben az évben az első hazai távúszóverseny magyar legjobbjává vált, jutalma egy aranyozott ezüst kávéskészlet volt.
Tette nem csupán fizikai teljesítményként volt kiemelkedő. A XIX. század végén az úszás még nem volt széles körben elismert sportág, sok helyen csupán életmentő készségként vagy katonai gyakorlatként tartották számon. Szekrényessy szerepe úttörő volt abban is, hogy az úszást mint szabadidős és versenysportot népszerűsítse – nemcsak tetteivel, hanem írásaival is.
Szekrényessy igazi reneszánsz ember volt: nem elégedett meg azzal, hogy sportteljesítményeivel hívja fel magára a figyelmet, hanem aktívan dolgozott azon, hogy a sportnak intézményes keretei is legyenek Magyarországon. Nevéhez fűződik az első magyar sportújság alapítása 1875-ben, Sport-Világ címen, amelyet szerkesztett is, és amelyben saját beszámolóit is közzétette. Cikkeiben nemcsak sporteseményekről tudósított, hanem rendszeresen írt a testmozgás társadalmi és erkölcsi szerepéről is — egyértelműen megelőzve korát.
Ugyancsak az ő nevéhez kötődik az MTK (Magyar Testgyakorlók Köre) megalapítása 1888-ban, amely később az egyik legsikeresebb és legismertebb magyar sportegyesületté vált. Az MTK nem csupán sportklubként, hanem sportnevelési műhelyként is működött, ahol a fiatalok nemzeti szellemben, de modern elvek alapján készülhettek különféle sportágakban.
Szekrényessy Kálmán nem korlátozta sporttevékenységét az úszásra: aktívan részt vett a vívás, a birkózás és más testgyakorlatok népszerűsítésében is. Szorgalmazta a sportegyletek létrehozását vidéki városokban, és rendszeresen tartott nyilvános bemutatókat is. Különösen fontosnak tartotta, hogy a sport ne csupán a nemesség vagy az elit kiváltsága legyen, hanem szélesebb társadalmi rétegek számára is elérhetővé váljon — ez a szemlélet ma is alapvető értéke a hazai sportéletnek.
Szekrényessy hosszú életet élt: 1923-ban, 77 éves korában hunyt el, de aktív évei alatt olyan alapokat rakott le, amelyek máig éreztetik hatásukat. A Balaton-átúszás, amelyet ma több tízezer ember teljesít évente, tulajdonképpen egy XIX. századi álmodozó öröksége. És miközben úszók ezrei csobbannak a vízbe minden nyáron, kevesen gondolnak arra, hogy ez a hagyomány egy elszánt férfival kezdődött, aki a saját testét és hitét tette próbára, hogy új távlatokat nyisson a magyar sport számára.
Ma Szekrényessy nevét utca viseli Siófokon, és egyre gyakrabban említik újra a magyar sporttörténet nagy alakjai között. Balatonfüreden, a történelmi átúszás helyszínén több alkalommal is megemlékeztek róla, és a Magyar Úszószövetség is többször említette őt mint a hazai versenyúszás egyik ősatyját.
Az ő példája ma is azt üzeni: a sport nemcsak a test edzése, hanem jellemformáló és közösségteremtő erő. Szekrényessy Kálmán élete nem csupán sporttörténeti kuriózum — hanem élő inspiráció mindazoknak, akik újra és újra nekivágnak a tó vízének, az első magyar hősúszó nyomában.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.