
Biztosan hallottál már rengeteg teóriát arról, hogy az elsőszülöttek mennyire komolyak és felelősségteljesek. Vagy hogy a legkisebb tesó mindig a legnagyobb lázadó a családban. De vajon valóban van igazság a születési sorrendből fakadó sztereotípiákban?
Alfred Adler szerint igen. A pszichiáter rengeteget foglalkozott azzal, hogyan formálja a gyerekek személyiségét az, hol állnak a születési sorrendben. Megfigyelései során az úgynevezett családi konstellációt vizsgálta, tehát azt, hogyan alakul az első-, másod-, harmadszülött és egy egyke viszonya, valamint ez hogyan hat a személyiségük fejlődésére.
Mivel az első gyermek születésénél a szülők még tapasztalatlanok, tele vannak bizonytalansággal, általában szigorúbb szabályokkal egyengetik a gyerekek útját, és árgúsabb szemekkel figyelik a cselekedeteiket. Ez a szülői magatartás az elsőszülött gyerekekben úgy csapódik le, hogy tele lesznek a megfelelési kényszer vágyával, folyton a tökéletességre törekednek.
Az elsőszülött testvér az, aki általában a leghamarabb „felnő”.
E a tulajdonságok miatt, általában jó tanulmányi eredményekkel jeleskednek, szeretik a rendet és gyakran kerülnek vezető pozícióba is.
De a perfekcionizmusuknak ára is van.
A másodszülött gyerekek, középső gyerekek könnyen érzik úgy, hogy két véglet között ragadtak. Nem ők az „első csodái” és nem is „kisbabái” a családnak, ezért szeretnek inkább a kortársaik irányába nyitni, és ott figyelmet, szeretet szerezni.
Ezért a középső gyermekekből lesznek a legjobb csapatjátékosok.
A középső gyermekek emiatt általában egész életükben erős és nagy baráti társasággal rendelkeznek, népszerűek, de mindig megtartják a függetlenségüket.
A szülők itt már tapasztaltabbak, ezért a legkisebb gyerekek „lazább” nevelést kapnak a testvéreknél, de hamar rájönnek, hogyan kaphatják meg a figyelmet, amire szükségük van. Ezért ők sokszor szórakoztató, könnyed személyiségek, akik szeretnek a figyelem középpontjában lenni.
Mivel szabadabb kezet kapnak, ők maguk is rendkívül kíváncsiak és kalandvágyóak lesznek.
De ők is megküzdenek a saját démonaikkal.
Az egykékkel sokat foglalkoznak szüleik, és nem csak fiatalkorukban. Nem kell osztozkodiunk testvérikkel a szülői figyelmen, ezért gyakran komolyabbnak, érettebbnek tűnhetnek a kortársaiknál.
Mivel minden támogatást megkapnak a szüleiktől, amikre szükségük lehet, tulajdonképpen egy „szuperelsőszülötté” válnak.
Mivel azonban nemcsak minden figyelem, de minden elvárás is feléjük irányul, ők is cipelnek nehézségeket.
A születési sorrend, a családban elfoglalt pozíció valóban nagy hatással lehet a személyiségedre, kapcsolataidra és a karrieredre is, de nem szabad általánosítani. Rengeteg más tényező is befolyással van a fejlődésedre (családi helyzet, szülői magatartás, családon kívüli környezet, egyéni különbségek stb.)
Hogyan kezelheti jól egy szülő a testvérek közti rivalizálást?
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.