99 éve dolgozunk ugyanúgy – vajon működne a 4 napos munkahét? Szakértő válaszol

1926. szeptember 25-én került bevezetésre Henry Ford által a napi 8 órás munkaidő és az 5 napos munkahét. A munkavállalók végre több szabadidővel gazdálkodhattak, kevésbé voltak leterhelve. Nagy előrelépésnek számított a munka világában. De azóta pontosan 99 év telt el. Rengeteg minden változott – gondoljunk csak a nők munkaerőpiacon résztvevő arányának rohamos növekedésére – de rendszer, amely az időnket alakítja, amelyben leéljük az életünket; semmit. Talán itt lenne az ideje változtatni és újra a mérleg két nyelvére tenni a munkát és a magánéletet. Lehet, hogy a 4 napos munkahét lesz a megoldás?

A 4 naposmunkahét próbája

Egy új kísérlet során, amelyben több ezer munkavállaló vett részt, azt tesztelték, milyen hatásokat mutatna a 4 napos munkahét bevezetése. Mindezt úgy, hogy a dolgozókat heti 4 napban, 32 órában foglalkoztatták, de a fizetésüket nem csökkentették.  

A legnagyobb kétség, ami a megoldással kapcsolatban felmerült, hogy a rövidített munkarend teljesítménycsökkenéshez vezet majd. De nem így történt. Sőt! A legtöbb cég, amely részt vett a kísérletben nemcsak hatékony tudott maradni, de elégedettebb és egészségesebb munkavállalókkal dolgozhatott, így bevezette a 4 napos munkahetet.

A 4 napos munkahét hátulütői

Nem minden hatás pozitív, és nem olyan egyszerű a kivitelezés sem.

• Vannak olyan munkakörök, ahol a 32 órás munkaidő kevés, és ha nincs megfelelő átállás és átszervezés, a dolgozók ugyanazt a munkamennyiséget próbálják egy rövidebb időintervallumba sűríteni, ami könnyen stresszfaktorrá válhat.
• Illetve a szolgáltatói és kiskereskedelmi szektor sem tudna egyszerűen váltani: hiába a rövidebb munkahét, az ügyfelek száma és igényei nem rövidülnek. A plusz munkaerő pedig plusz költséget jelent.

Mit mond a pszichológia a 4 napos munkahétről?

Az extra nap, amit a munkavállalók kapnának ezzel a rendszerrel, a vizsgálat szerint kevesebb stresszhez, kiégéshez, jobb mentális és fizikai egészséghez vezetné őket. Lenne idejük az ügyintézésre a munkaidőn kívül is úgy, hogy nem kellene a pihenésre szánt órákból elvenniük. Több időt szentelhetnének a családra és a saját mentális egészségükre.

Skultéti-Szabó Katalin klinikai szakpszichológus is elavult rendszernek tartja a 40 órás munkahetet a pszichés jólét szempontjából, mivel hétvégén nincs elég ideje a szervezetünknek a regenerálódásra.

– mondja Skultéti.

Nem meglepő tehát, hogy a kísérlet után sok munkavállaló azt mondta, akkor sem állna vissza a 40 órás munkarendre, ha fizetésemelést kapna. A rendszer vonzereje abban rejlik, hogy az emberek kontrollt éreznek a saját életük felett, ahelyett, hogy kapkodva, sietve túlélnék a mindennapokat. Ez a rugalmasság, pihenésre, regenerálódásra adott nagyobb tér és az irányításra való lehetőség az, ami valójában segít a szorongó dolgozók és a kiégések számának csökkenésében.

Tényleg hatásos lehet a 4 napos munkahét bevezetése?

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: