Dolce far niente - Az édes semmittevés művészete

Édes semmittevés vagyis Dolce far niente - ahogyan az olaszok nevezik. Egy állapot, amikor egyszerűen csak vagyunk. Méghozzá nyugodtan, bűntudat nélkül. Ez az életérzés mutatkozik meg az Ízek, imák, szerelmek című film egyik jelenetében, amikor Julia Roberts karaktere először szembesül azzal, hogy a Dolce far niente nem a lustaság szinonimája, hanem egy életszemlélet. Érdemes megtanulnunk, ugyanis hasznunkra válhat!

Dolce far niente - Ideje visszavennünk a tempóból

Az édes semmittevés kulcsfontosságú, ha boldog, nyugodt életre vágyunk. Az utóbbi évek pszichológiai irányzatai is egyre inkább elismerik a nem cselekvés fontosságát. 
– A „mindig csinálni kell valamit” belső kényszere, amit a teljesítménycentrikus kultúránk szinte belénk égetett, hosszú távon kiégéshez, szorongáshoz, sőt önértékelési problémákhoz vezethet. A kérdés nem az, hogy megengedhetjük-e magunknak az üresjáratokat, hanem az, hogyan tanuljuk meg élvezni! – kezdi dr. Makai Gábor pszichoterapeuta.

A bűntudat sűrű hálójában

Miért félünk a semmittevéstől? Mert, ha megpróbálunk egy órát a kanapén ülni, csak nézni ki az ablakon, telefon, háttérzaj, feladat nélkül – meglepően hamar megjelenik egy kellemetlen vendég a szobában: a bűntudat. Ez a kis belső hang, ami azt suttogja: Ezzel az idővel kezdhettem volna valamit. Haszontalan vagyok. Más bezzeg ennyi idő alatt elmosogat, dolgozik, sportol.
– Ez nem véletlen. A modern társadalmakban – különösen a nyugati kultúrában – az értékességünket gyakran a teljesítményünkön keresztül mérjük. Gyerekkorunktól azt tanuljuk, hogy akkor számítunk jónak, ha hasznosak vagyunk, ha elérünk dolgokat, ha dolgozunk a céljainkon. Ez az úgynevezett belső kritikus hangja, amit gyakran egy maximalista, önmagát hajszoló belső világ táplál. Azonban a pihenés, céltalanság, spontán időtöltés nemcsak, hogy nem időpazarlás, hanem elengedhetetlen része a mentális egészség () táplálásának. Az agyunk nem úgy működik, hogy mindig aktív üzemmódban kell lennie. Sőt mi több, éppen a semmittevés során aktiválódik az úgynevezett alapértelmezett idegi hálózat, ami a belső gondolkodásért, kreativitásért, emlékek feldolgozásáért felel. Egyszerűen fogalmazva: a semmittevés is munka – csak másfajta – magyarázza a pszichológus.

Tippek a dolce far niente életérzés kihasználásához

Jó hír, hogy a dolce far niente tanulható. Ehhez csupán be kell vetnünk néhány ügyes praktikát.
– A semmittevés nem lustaság, hanem egyfajta tudatos jelenlét, amely nem kíván sem célt, sem eredményt. De ha ez ennyire egyszerű lenne, már rég mindenki mesterévé vált volna. Van azonban néhány módszer, amellyel elindulhatunk az úton – javasolja a pszichológus, aki ad egy 6 lépéses útmutatást is ehhez:

1. Ne töltsünk ki minden perced!

Hagyjuk, hogy legyen üresjárat a napunkban. Ne táblázzunk be minden órát, ugyanis egy szabad félóra értékesebb lehet, mint egy kipipált teendő.

2.  Gyakoroljuk az érzéki jelenlétet!

Dolce far niente lehet egy csésze kávé kortyolgatása is, ha figyelünk az illatára, hőmérsékletére, ízére. De lehet ez egy parkban üldögélés madárcsicsergést hallgatva. Lassítsuk le az érzékelést – ez az első lépés a semmittevés felé.

3. Kapcsoljuk ki a belső kritikust!

Amikor megjelenik a bűntudat, figyeljük meg, de ne harcoljunk vele. Gondoljuk át, kinek akarunk megfelelni azzal, hogy folyamatosan cselekszünk? Majd mondjuk ki akár hangosan, akár magunkban: Most gyakorlom a pihenést. Nem kell tennem semmi hasznosat.

4. Ne csak csináljunk, hanem legyünk! 

Kapcsoljunk át bátran a „csinálni” üzemmódból a „lenni” üzemmódba. A tudatos jelenlét gyakorlatai – például légzésfigyelés, vezetett meditáció – segítenek átállítani az agyunkat a folytonos aktivitásról a befogadásra. Ez fejleszti az idegrendszer rugalmasságát, csökkenti a stresszt és támogatja az önelfogadást.

5. Találjuk meg a saját dolce far niente-élményeinket!

Nem kell az olasz Riviérára utaznunk, elég, ha megengedünk magunknak egy délutáni szundikálást, egy hosszú fürdőt, vagy békés, lassú kutyasétáltatást a nap kellős közepén. A lényeg: nincs cél, nincs elvárás, csak a pillanat.

6. Tudatosítsuk: Ez nem egy újabb feladat

A dolce far niente nem elvárás, nem egy újabb teljesítendő pont a fejlődési listánkon. Inkább egy engedély, amit magunknak adunk. Engedély arra, hogy ne csak akkor legyünk értékesek, amikor csinálunk valamit – hanem akkor is, amikor csak vagyunk.

Ha szívesen felidéznénk az Ízek, imák szerelmek ikonikus jelenetét, nézzük meg a videót!