A gyomor- és nyombélfekélyt sokan összekeverik, pedig nem mindegy, mi okozza az állandósult hasfájást. Előbbi szövődménye lehet a gyomorrák, míg utóbbi a savtermeléssel is összefügg.
A gyomor- és nyombélfekélyes esetek száma csökkent, ugyanis a probléma egyik fő kiváltó okát, a gyomorsav-túltermelést jól tudják kezelni savcsökkentő gyógyszerekkel. Ám egyre idősebb korosztályt fenyeget a probléma.
A betegség egyre inkább az időseknél fordul elő, ugyanis ők alkalmazzák leggyakrabban a nem szteroid gyulladáscsökkentőket és fájdalomcsillapítókat – amelyek az ízületekre hatnak. A fekélybetegségek kialakulása sok esetben e készítmények mellékhatása – tudtuk meg egy szegedi belgyógyásztól, gasztroenterológustól. A szakorvos felhívta a figyelmet: aki 2-4 hétnél tovább tapasztal gyomorfájást, az mindenképpen forduljon orvoshoz.
Jelez az éhségfájdalom
A gyomorfekély a gyomor, a nyombélfekély a nyombél, az emésztőrendszernek a gyomor után következő szakaszának, a vékonybél kezdetének kóros elváltozása. Előbbiből rosszindulatú daganat is kialakulhat, míg a nyombélfekély esetén ez nem történhet meg, de vérezhet és kilyukadhat, ezért nem szabad kezeletlenül hagyni.
A fekélybetegség igazolásához mindenképpen endoszkópos vizsgálat, azaz gyomortükrözés szükséges, de intő jel lehet az éhségfájdalomnak nevezett jelenség, amely akkor jelentkezik, ha „üres a hasunk". Mindkét betegség tompa, égő, a hátba sugárzó fájdalommal is jelentkezhet, nehéz megkülönböztetni a tüneteik alapján.
Baktérium vagy gyógyszerek
A gyomor- és nyombélfekély kialakulásának kockázatát jelentősen növeli a Helicobacter pylori nevű baktérium jelenléte a szervezetben. Előbbi esetek 60-70 százalékában okozza a betegséget a baktérium, míg a nyombélfekélyek több mint 90 százalékáért tehető felelőssé. De ez a fertőzés is jól kezelhető gyógyszeres úton.
Bár a Helicobacter-fertőzöttség csökken, a magyar lakosságnak még mindig 50-60 százaléka hordozza. De nincs ok a pánikra a belgyógyász szakorvos szerint, mert a baktérium jelenléte nem okoz feltétlenül fekélyes megbetegedést, „csupán" kockázati tényezőként tartják számon.
Hiedelmek helyett
A gyomorfekély a közhiedelemmel ellentétben a gyomorsav-termelődés mértékétől független: az emésztőnedv a nyombélfekély kialakulásáért felelős.
Bár mindkét betegség jól kezelhető, inkább a megelőzésre törekedjünk, amely még akkor is lehetséges, ha genetikailag hajlamosak vagyunk valamelyikre.
– A dohányzás elhagyása, az alkoholos és a szénsavas italok mellőzése, az óvatosabban fűszerezett ételek fogyasztása hozzájárul gyomrunk épségének megőrzéséhez. Ám nemcsak az a fontos, mit eszünk, az sem mindegy, mikor. Annak kell gyomor- és nyombélfekély kialakulására számítania, aki nem eszik, vagy rendszertelenül étkezik – fogalmazott a szakorvos, aki azt is hozzátette: a fekélybetegségeknél a refluxbetegség ma már jóval gyakoribb, a gyomorégéssel és savas felböfögéssel járó magas gyomorsav utalhat a kezdődő problémára.
