Az idegrendszeri rendellenességek, mint az autizmus és a skizofrénia feltérképezésén világszerte több tudós dolgozik. A legújabb eredmények egyre biztatóbbak: autista páciens bőrsejtjeiből növesztettek miniatűr agyat egy Petri-csészében.
A Cell nevű szaklapban publikált kutatás komoly hatással lehet az autizmus megértésére. Az autizmus kutatásában eddig általában a betegségért felelős génmutációkat kerestek. Ha találtak egyet, igyekeztek tesztelni a hatását. A miniatűr agyat növesztő, a Yale egyetemen működő kutatócsoport azonban ellenkező megközelítést alkalmazott: azt figyelték, hogy az agy növekedése során mely gének viselkednek szokatlanul.
A tudósok autista betegek és a betegségben nem szenvedő apák bőréből vettek sejtmintákat, így össze tudták hasonlítani a genetikailag hasonló sejtek növekedését. A sejteket pluripotens őssejtekké alakították, amelyekből bármilyen, akár agy-, máj-, vagy tüdősejt is fejlődhet. Az ominózus kísérletben a tudósok miniatűr agyat növesztettek. Az őssejtből történő miniagy-növesztés egyébként nem újdonság, 2013-ban már sikerült az osztrák Molekuláris Biotechnológiai Intézetben.
Az így létrehozott agy-organoid csak néhány milliméter átmérőjű, de elegendő ahhoz, hogy megfigyeljék, milyen korán kezd a megszokottól eltérően fejlődni. A kutatók feltételezése szerint így képesek lehetnek rögzíteni az eltéréseket, és rájöhetnek az autizmus okára.
A mostani kutatás azért érdekes, mert a tudósok találtak egy gént, amely mindegyiknél erőteljesebb hatást gyakorolt az autista agy fejlődésére, túl sok gátló neuront termelve. Amennyiben elnyomták a gént, az autista agy-organoidban helyreállt a gátló neuronok termelődése.
Ez az eredmény azt jelenti, hogy lehet előbb-utóbb helyreállítható lesz az idegi egyensúly az autista betegeknél. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ez a kutatás továbbra is a Petri-csészékre korlátozódik. Azonban a tudósok úgy vélik, hogy egy napon akár hatásosan is kezelhető lesz az autizmus.
