A ˝habzó˝ kozmetikumok a fogyasztói igényeket szolgálják ki, holott nem feltétlenül lenne szükségünk a habzást kiváltó összetevőre. Egyre többen figyelik a termékek alkotóelemeit, ezzel is téve egészségük megőrzéséért. Az összetevők és hatásuk megismerésében Csupor Dezső adjunktus segít.
Amikor meglátja a sokat olvasott vagy internetet böngésző, egészségére odafigyelő ember, hogy alumíniumszármazék (pl. aluminium chlorohydrate) van egy golyós dezodorban, „megrémül". Valóban lehet hallani, olvasni arról, hogy az alumínium kedvezőtlenül hat a szervezetre.
Napi egy-két alkalommal dezodorozzunk!
– Az alumíniumsónak pórusösszehúzó hatása van, bőrre kerülve így akadályozza a verejtékezést. Egészségesebb lenne, ha ehelyett kizárólag gyógynövénytartalmú stiftet használnánk, de ezeknek nincs izzadásgátló hatásuk – vezet be a kulisszák mögé Csupor Dezső, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kara Farmakognóziai Intézetének adjunktusa, majd hozzáteszi, hogy a növényi alapanyagok használata sokszor csak marketingcélú, és azt a fogyasztói igényt elégíti ki, hogy illatos (gyümölcs-, virágillatú) legyen a termék.
A szakértő szerint olyan szabályozás van, hogy csak egészségre ártalmatlan anyagok kerülhetnek bele a kozmetikumokba. Tehát ezek az alumíniumszármazékok nem veszélyesek, legalábbis a bőrre kenve, és ha mértéket tartunk. Naponta egyszer-kétszer használjuk csak!
A fogkrémekben található nátrium-fluoriddal már jobban kell vigyázni, mert nagyobb eséllyel kerülhet be a szervezetbe.
Fluorid: a fognak kell, a gyomornak nem
– A fluoridra szükségük van mind a gyerekeknek, mind a felnőtteknek, mert a kalcium beépülését segíti a fogzománcba, ezáltal erősödik a fogunk. Viszont valóban egészségre káros anyag nagy dózisban, ezért fontos, hogy ésszerű mennyiséget tegyünk a fogkefére, és ne nyeljünk a fogkrémből – javasolja az adjunktus.
Erre a gyerekeknél fokozottabban kell figyelni. Ha még nem tudja kiköpni a kicsi a fogkrémet, feltétlenül fluoridmentest vásároljunk! Ebből Magyarországon nem túl nagy a választék, de megtalálható. A fluorpótlás más országokban, például az USA egyes területein a csapvízzel történik. Ilyen esetben könnyebben előfordulhat túladagolás, de Magyarországon a vízbe nem tesznek, nincs ok aggodalomra.
A kozmetikumok leginkább az indokolatlan, túlzott vagy szakszerűtlen alkalmazásnál lehetnek veszélyesek. Fontos arra figyelni, hogy ne használjunk olyan kozmetikumokat, amelyekre igazából nincs szükségünk. A túlillatosított, színezett termékeket érdemes kerülni. Nyáron vigyázni kell a túlsminkeléssel is, mert az erős smink a napfénnyel reakcióba lépve bőrirritációt okozhat – hívja fel a figyelmet a szakember.
Összetevő-kisokos
A steareth felirattól nem kell megijedni, egy zsírsavszármazékot jelent, amely egy viaszszerű anyag, oldékonyság növelésére használják. A sodiumok a nátrium sói, amelyek közül a nátrium-lauril-szulfát (sodium laureth sulphate) rengeteg termékben előfordul. Ez a vegyület vízzel összekeverve habot képez, ezért alkalmazzák tusfürdőktől fogkrémekig sok termékben. A használat módjától függ, hogy hordoz-e veszélyt az alkalmazása. – A sok hab kiszárítja a bőrt, a fogkrémekben viszont kifejezetten elvárja a fogyasztó a habzást. Nagyobb mennyiségben, ha a szervezetbe kerül ez az anyag, gyomorirritációt okozhat – ismerteti az adjunktus.
