A 30–40 évesek emlékeiben még mindig élénk az iskolai menza képe. Amellett, hogy sokaknak voltak ott kedvencei, rossz tapasztalatokat is gyűjtött. Ma már rendszeresen vizsgálják az iskolai konyhákat, ezeket az eredményeket néztük át.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján rendszeresen közzéteszi az óvodai és iskolai tálalókonyhákon végzett vizsgálatok eredményét. A szakemberek a külső megjelenést, az állományt, az illatot és ízt értékelik. Vagyis azt, ami alapján a gyerekek jó étvággyal eszik meg a menüt – vagy nem. A legfrissebb részeredmények alapján a gyerekek ebédjének fele átlagos.
Az íz és az illat is fontos
A részletes érzékszervi minősítés leírja az étel külső megjelenését. Például a zöldbabfőzelék kissé szétfőtt január 18-án a XIX. kerületi Erkel Ferenc Általános Iskolában. Illatánál kifogásolják, ha konzervre emlékeztető, vagy ha túlteng benne az ételízesítő, mint január 31-én a veszprémi Csillag úti óvoda vajgaluska levesében.
Nem felel meg az a húspogácsa, amelyik rágós, nincs jól átsütve, illata nem tiszta vagy friss. Az összesítés után az étel lehet kiválóan megfelelt, átlag feletti, átlagos, átlag alatti, vagy nem megfelelő. Ahol ez utóbbi két minősítést adják, ott számítani lehet a vizsgálat megismétlésére.
Nyilvános eredmények
Naponta 1–1,5 millió ember étkezik a közétkeztetésben szerte az országban, közel tízezer helyen ebédelnek. A gyerekek közétkeztetését feltérképező vizsgálat részeredményei után a NÉBIH úgy döntött, hogy azt nem zárja le, hanem folyamatosan napirendjén tartja, és eredményeit rendszeresen nyilvánosságra hozza.
Laborban is megvizsgálják
Zoltai Anna, a NÉBIH Vendéglátás és Étkeztetés Felügyeleti Osztály vezetője számolt be az eredményekről. – Január közepe óta végezzük a szabvány szerinti érzékszervi vizsgálatokat. Ezekre három laboratóriumban kerül sor, Veszprémben, Kecskeméten és Budapesten. Eddig 140 ebéd vizsgálati eredménye gyűlt össze, ami összesen 30 ezer gyerek ebédjét minősítette. Ezek 53%-a átlagosnak mondható, 3–4%-a kiváló, 23% az átlag fölötti, 21% átlag alatti, 1% pedig az, ami érzékszervileg elfogadhatatlan – mondta el Zoltai Anna.
– A részeredmények nyilvánosságra kerülése mindenkit elgondolkodtatott. A szülőktől köszönő leveleket kapunk, és újabb tippeket a vizsgálódásra. Habár a hivatalnak van szankcionálási lehetősége, nem akarunk pénzt kivonni a gyerekek közétkeztetéséből. Nagyobb hatása van a nyilvánosságnak. A közelmúltban például visszatértünk abba az iskolába, ahol az első vizsgálat kifogásokat talált. Az ismételt pedig átlag fölötti minősítéssel zárult.
Meglepő volt az új módszer
A közétkeztetők először meglepődtek, mert újdonság számukra az érzékszervi vizsgálat. Általában a biztonságot, a tápanyagtartalmat, és az árkalkulációt szokták ellenőrizni, nem azt, hogy mennyire gusztusos és ízletes. A szakemberek arra is szeretnék felhívni a figyelmet, hogy 220–300 forintból ma már nem lehet minden igényt kielégítő ebédet főzni.
A legtöbbe mégis az kerül, amit nem esznek meg, hanem a kukában végzi, és a hulladékkezelés amúgy is komoly élelmiszer-biztonsági gond-ját tovább növeli. Ráadásul a gyerekek is éhesek maradnak.
A főzőkonyhák és az iskolai tálaló konyhák szeretik a felelősséget egymáshoz passzolni, hogy ki rontotta el az ételt, holott közös a felelősségük, és a feladat is, hogy ebben a szegény országban ne dobjanak ki ételt.
A hivatal az ellenőrzésekkel senkit nem akar szégyenpadra vonni, hanem szembesíteni a helyzettel. A szülőket azzal, hogy ha több pénzzel gazdálkodhatnának a közétkeztetők, akkor talán nem éhesen mennének haza az iskolából a gyerekek. És nem az a megoldás – amire egyébként sok példa van –, hogy házhozszállító cégtől rendelik az ebédet.
70 százalékkal drágulhat a közétkeztetés
Január elsejétől akár 70%-kal emelkedhet az ebédpénz, eltűnnek a szalámifélék, a rántott hús és a túrógombóc is a közétkeztetésből – adta közzé a Magyar Közétkeztetők Szövetsége. Még tárgyalnak a rendelettervezetről, mivel a szövetség véleménye szerint a menzareform ebben a formában nem átgondolt, hiszen ezt a költségnövekedést sem a szülők, sem az önkormányzatok nem tudják finanszírozni. Emiatt gyerekenként átlagosan havi 5000 forinttal kéne többet fizetniük a szülőknek, a hátrányosabb településeken ez elérheti akár a tízezer forintot is.
