Forradalmasítaná a világ energiaellátását az élhető környezet és tiszta forrás felhasználásának élharcosa, Otto Ng hongkongi építész: hatalmas napelemernyőt álmodott a Szahara fölé.
Az már régóta nem titok, hogy a napsütéses órák számának és a napsugarak beesési szögének köszönhetően nagyszerű lehetőségek rejlenek a szaharai sivatagban a napenergia-termelés szempontjából. Becslések szerint ha a területnek csupán 0,3 százalékát telepítenék be napelemekkel, azok elegendő árammal láthatnák el egész Európát.
A zöldépítész Otto Ng napelemekkel felszerelt védőernyőjének terve nem utópia. A kedvező feltételek olcsó és praktikus kihasználásának gondolatát ötvözi az emberek, állatok és a mezőgazdaság számára elviselhetőbb, az erős közvetlen napfénytől védett élőhely kialakításával. A védőernyő alatt az alacsonyabb hőmérséklet és a lassabb párolgási sebesség lehetővé teszi az élhetőbb körülmények kialakítását.
Otto Ng abból a tudományosan már bizonyított vészforgatókönyvből indul ki, hogy 2050-re egyharmadára csökken a világ olajtartaléka, ezért elkerülhetetlenül előtérbe kerülnek az alternatív megoldások az energiaellátásban. Ehhez kézzelfogható, praktikus megoldásként a tervező több mint tízezer négyzetkilométernyi védőernyő megépítését javasolja a Szahara felett.
A sivatag 9,4 millió négyzetkilométeres területéhez mérten ez tényleg nem túl sok, de a tervező számításai szerint az ennyiből nyert energia elegendő lenne a teljes Európa áramellátásához. Többre viszont egyelőre nem lenne szabad vállalkozni.
Mert az energiatermelési előnyök egyértelműek ugyan, a védőernyő puszta mérete azonban kételyekre ad okot a környezetvédők szerint. Amilyen nagyszabású a terv, annyira beláthatatlan következményekkel járhat ugyanis a sivatagi környezet drasztikus átalakítása.
– Éppen ezért nem véletlenül szerepel terveim között a tízezres szám. Szerintem ezzel a Szaharának nem árthatunk, az emberiségnek viszont hihetetlenül sokat segíthetünk – nyilatkozta a világhírű hongkongi építész.
