Vajon mennyire tartják be a vendéglátóhelyeken a dohányzás szabályait? A Bors munkatársai egy razziázni induló kormányhivatalnok mellé szegődtek. Több fővárosi kávézóban megfordultunk, ahol szabadtéri teraszok is működnek.
Január 1-jén lépett életbe Magyarországon a nemdohányzók védelméről szóló törvény, ám büntetést csak április 1-je óta lehet kiszabni. Eszerint már nemcsak a BKV-megállókban, a játszótereken és azoknak ötméteres körzetében, munkahelyeken, hanem semmilyen zárt helyiségben nem lehet rágyújtani. Igaz ez a szórakozó- és vendéglátóhelyekre is, ám a szabadtéri terasszal rendelkező egységekben a bejárattól számított öt méteren túl már lehet pöfékelni.
A külföldiek nem értik
Első utunk a budapesti Nagymező utca egyik kávézójába vezet. A bejárattól néhány méterre az egyik asztalnál egy pincér üldögél és cigizik. Miután a felügyelő felfedi kilétét, az alkalmazott zavarba jön, és mutatja, hogy ő a sor legszélén ül. Fehér Tamás, a Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Intézet felügyelője, vezető főtanácsos szerint a férfi éppen az ötméteres sugarú kör határán pöfékelt, így megússza egy szóbeli figyelmeztetéssel. A vendéglátóhely amúgy a szabályok szerint jelölte a belső térben a dohányzási tilalmat, a teraszon pedig nagyon helyesen csak az ötméteres távolságon kívül eső asztalokon van hamutartó.
– Talán belelógtam a tiltott zónába, jobban fogok figyelni – mondja Varga Richárd, aki szerint időnként előfordul, hogy vendégeket át kell irányítani a dohányzóasztalokhoz. – A magyarokkal nincs gond, de a külföldiek közül sokan nem értik ezt az ötméteres szabályt – állítja a pincér.
A következő célpont a Café Mai Mano. A belső térben nem látunk hamutartókat, míg jól kivehető helyen egy felirat hirdeti: nem dohányzók lettünk.
– Úgy látom, itt minden rendben van, semmiben nem vétettek az előírásoknak – közli Fehér Tamás.
A füst szabadon száll
Eközben Szabó Tünde üzletvezetőtől arról érdeklődünk, hogy mi a véleményük a nemdohányzók védelméről szóló törvényről.
– Az teljesen rendben van, hogy bent nem lehet rágyújtani, ezt a vendégeink is megértik – magyarázza Szabó Tünde, ám esténként, ha tele van a kinti terasz, sokan elmennek a dohányzók közül, mert az ötméteres zónán túl már csak egy sorban tudtak elhelyezni pár asztalt, ezután már az úttest következik.
Radnai József, bár nem dohányzik, de maga sem érti ezt a szabályozást.
– Ez az ötméteres kikötés teljesen értelmetlen. A füst meg önálló életre kel, és arra száll, amerre éppen akar – vélekedik.
– Zenélek egy bandában, és időnként annyira csípte már a szemem a füst a szórakozóhelyeken, hogy nem láttam rendesen – mondja Puskás Richárd. – Annak viszont örülök, hogy a teraszok egy részén rá lehet gyújtani.
Herczeg Éva éppen egy kerthelyiségben készül rágyújtani.
– Nem bánom, hogy bent már megtiltották, sokkal szívesebben dohányzom kint.
Betartják a szabályozást
Fehér Tamás úgy látja, hogy a jogalkotó szándéka megvalósult.
– Több mint száz ellenőrzést végeztem idén, és eddig mindössze öt alkalommal kellett egészségvédelmi bírságot kiszabnom. Ha a helyiségben jól látható helyen kint van a dohányzást tiltó tábla, de a vendég rágyújt a zárt légtérben maximálisan ötvenezer forint szabható ki rá. Az intézmény felelős vezetőjét 100-250 ezer forintra bírságolhatjuk, amennyiben a zárt légterű üzletében, kávézójában a dohányzást jól látható módon nem tiltja táblával. Az üzemeltető céget 1-2,5 millió forintos bírsággal lehet sújtani – magyarázta Fehér.
