Kedvenc gyerekmeséink atyja, aki naplót vezetett az önkielégítéseiről

Te is imádod A kis hableány és A rút kiskacsa történetét? Na és A kis gyufaáruslány sztorija meg van? A világhírű dán meseíró, Hans Christian Andersen kezeinek munkája nem csak a tündérmesék világát tarkították. Tudtad, hogy önkielégítéseiről is rendszeresen írt? Sőt, naplót vezetett róluk.

Kevesen tudják ezt a furcsa tényt kedvenc meseklasszikusaink alkotójáról, de tényleg részletesen lejegyezte ezeket az egyedül töltött intim pillanatok részleteit. De azt is tudjuk róla, hogy időnként szenvedélyes szerelmesleveleket is megírt, amiket egyaránt címzett olykor nőknek, olykor férfiaknak. Ennek ellenére szerelme sosem talált viszonzásra; sosem házasodott meg.

Hans Christian Andersen gyermekkora: nem volt egyszerű

Az író és költő Hans, már egészen kiskora óta kívülálló volt. Nagyon érzékeny, de ügyetlen gyerek volt, és családja sem jelentett számára biztos hátteret. Apja mentális betegségekkel küzdött. A nagyapja elmegyógyintézetben élt. A nagynénje bordélyházat vezetett. A féltestvére pedig prostituáltként dolgozott.

Nem csoda, hogy Andersen érzelmi és intim működése nem volt sem átlagosnak, sem sikeresnek mondható.

Egy Edvard Colinnak – mentora fiának – címzett levélben például, megvallotta geyngéd érzéseit a férfi iránt. De hasonló rajongással fordult a híres svéd énekesnő, Jenny Lind irányába is, aki szintén visszautasította az író közeledését. De nővére Louise sem maradt le rajongása tárgyainak listájáról.

Andersen privát naplója

Minekután nem sikerült valódi kapcsolódást átélnie, Andersen kénytelen volt egyedül megélnie intimitását, amit szorgosan dokumentálni is kezdett. Naplóiban két apró kereszt jelezte, ha nekilátott az önkielégítő tevékenységnek – ez volt a kód.  

Bordélyházakat is látogatott időnként, ám valószínűleg ekkor sem került sor együttlétre.

„tettben vétkezés nélkül, de gondolatban mindenképpen”

– írja naplójában.

Andersen tehát valószínűleg egyszerűen beszélgetni tért be az örömlányokhoz, majd hazatérve képzeletére és kezeire bízta magát és férfiasságát.

Néhány naplóbejegyzés arról is árulkodott, hogy túlzásba esett az önkielégítéssel, és ilyenkor több bejegyzése is született férfiassága túl gyakori használatáról. Valahogy így: „fáj a +” „beteg a +” „érzékeny a +” „nagyon rossz a +”

Egy biztos, hogy a mesezseni ugyanúgy küzdött a saját vágyaival és testével, mint bárki más. Csak egy szokatlan módot választott stratégiaként.

Hans Christian Andersen leghíresebb tündérmeséi: