Quentin Tarantino a napokban letarolta az internetet a The Adventures of Cliff Booth előzetesével. Vicces helyzet, mert a Ponyvaregény legendás rendezőjének papíron nincs közvetlen köze a folytatás elkészültéhez, de majdnem minden forgatáson ott volt, hogy kiegészítse David Fincher munkáját — de nem, mégse nevezzük őt társrendezőnek! Nyilván ez csak köntörfalazás, hogy az utolsó, tizedik filmjének a misztikumát fenntartsa. Tarantino egyébként az egyedi filmes stílusán és remek zenei ízlésén kívül hihetetlen lobbanékony természettel rendelkezik, mely miatt igen szórakoztató megszólalásokat is köszönhetünk neki.

Ha az ember közszereplő, kéretlenül betalálják őt a pofátlanabb újságírók, paparazzik, hogy valami reakciót csikarjanak ki belőle. Tarantino épp egy rosszabb hangulatában lehetett, amikor pont egy ilyen helyzetbe került egy Starbucks parkolóban. Már a paparazzi jelenléte is felhúzta őt, olyannyira hogy egy enyhe, fenyegető ütést is leadott neki. A paparazzi ezután tovább provokálta, de Tarantino nem állt bele ennél jobban — de azt azért közölte, hogy mit tenne a lesifotóssal, ha nem lenne kamera nála.
A Quentin Tarantino-filmek elidegeníthetetlen ismertetőjele a filmjeiben látható nyílt erőszak. Mint a borsó és a héja, nem létezhet egyik a másik nélkül. Ezért egy San Francisco-i hírműsorban a műsorvezető próbálta kérdőre vonni és konkrétan rákérdezett, hogy miért kell ennyire erőszakos filmeket csinálni. Tarantino pedig erősen ráripakodott:
AZÉRT, MERT JÓ MÓKA, JAN... ÉRTED?!
Pontosan ez az előbbi téma merült fel egy frissebb interjúban is. A filmjei erőszakosságáról már annyiszor kérdezték őt, hogy egyszerűen tele lett vele a hócipője. Az újságíró, Krishnan Guru-Murthy láthatóan nem igazán volt felkészülve erre az interjúra, igyekezte szakadatlanul válaszra bírni a rendezőt, de Tarantino elég határozottan reagált:
Én most baromira lekeverem ezt a témát!
Ugyanez az újságíró egyébként egy másik esetben Robert Downey Jr.-t kérdezte apjának az alkoholizmusáról és gyerekkoráról, minek hatására a színész fogta a kabátját és lelépett.
Ez volt a lényege egy újságíró kérdésének a Cannes-i Filmfesztiválon, ahol a rendezőt azzal szembesítették, hogy túl kevés szöveget adtak a Sharon Tate-et alakító színésznőnek, abban a filmben amely egyébként főleg Leonardo DiCaprio és Brad Pitt szerepére fókuszált. A nő hosszú és konfrontatív monológjára a rendező feszülten és igen velősen csak egy rövid, verbálisan megsemmisítő csapást mért:
Elutasítom a felvetését.
Margot Robbie kicsit igyekezett enyhíteni a feszült hangulatot, elmagyarázta hogy az ő karaktere nem adott annyit a történethez és a filmben elfoglalt szerepe és képernyőideje pont megfelelő volt.
Igaz, hogy nem szemtől-szembe, de igen kemény dolgokat fogalmazott meg Paul Danoról, akit tavaly decemberben a SAG (Színészek Céhe) leggyengébb színészeként nevetett meg Bret Easton Ellis podcastjében. Ez az összes fentebbinél nagyobb vihart kavart, máig újabbnál-újabb színészek védik be Paul Danót és a hasonlóképp kritizált Owen Wilsont és Matthew Lillardot. Dano azóta, némi késlekedéssel ugyan, de megköszönte a filmvilágtól hogy kiálltak mellette. Quentin Tarantino Paul Dano meghurcolása után minden bizonnyal jobban figyel majd, hogy miket mond nyilvánosan... vagy nem, ki tudja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.